144710. lajstromszámú szabadalom • Épületek különböző szerkezeteinek egyszerű kialakítására alkalmas elem

Megjelent: 1959. március 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.7X0. SZÁM 37. a. 4—5. OSZTÁLY — TA~362. ALAPSZÁM Épületek különböző szerkezeteinek egyszerű kialakítására alkalmas elem Tarján László oki. építészmérnök, Budapest A bejelentés napja: 1957. júirtis 12. Különböző falazóelj árasok vizsgálata során a téglánál nagyobb méretű falazóelemeket blokk néven ismeri az irodalom. Eddig különböző formák ismeretesek, amelyek részben száraz, részben nedves kapcsolással kerülnek összeépítésre. Ezek üregekkel készültek és falazás közben valamilyen hőszigetelő anyaggal töltődtek ki. Azok az elemek, amelyek már gyártáskor hőszigetelő anyagból készültek ott az üregkitöltés statikai szempontot elégített ki. Ezeket a szempontokat előnyösen egyesíti a „H" elem, ahol a test maga gyenge szilárdságú anyagból (pl. széasalak, salakbeton, könnyűbetonok valamilyen fajtájából) készül és a kényesebb, erősebben igénybevett szerkezeti helyeken a két elem által képzett függőleges üregbe a normális kitöltés helyett az igényeknek megfelelő alátámasztás készíthető (pl. vb. oszlop). Ezen túlmenően a forma megválasztása nemcsak a falazási munkában jelent egyszerűsítést, hanem egyéb szerkezeti részmegoldásoknál ugyanezen formával gazdaságosan lehet a kitűzött célokat elérni. Így a vb. alsó koszorú, nyílások kávaképzése, azok kiváltással való lezárása, felső vb. koszorú, lehülésmentes kéménykialakítás, függőleges és vízszintes szellőzőcsatornák kiképzésére stb. Mindezen szerkezeti kialakításokinál ugyanezen ele m minden alakítás nélkül variábilisén, számos változatban felhasználható. A „H" elem tulajdonképpen a fent leírt követelmények teljesítésére leírt forma (fig. 1.), ahol előnyösen minden —a.— mérete egyenlő nagyságrendű, de egyirányban ettől eltérő is lehet. Alakilag két —b— síklap és ezeket merőlegesen a síklapok felezőjében összefogó —e— gerinc alkotja. A lapok és a gerinc vastagsága a felhasznált anyag szilárdsági függvénye. Ezek a „H" elemek normál falképzésnél a síklapok —d— éleivel illeszkednek hálós kötésben egymáshoz. Egyéb helyeken a falsíkjában forgatjuk el 90°-al. A két elem gerince és a síklapok által körülzárt —e— üreg falazásközben kitöltendő, önthető, bármilyen konzistenciájú anyaggal abból a célból hogy az elemek száraz falazás esetében is elmozdulás mentesek legyenek, továbbá nedves kötésnél olyan kitöltés alkalmazható legyen, amely a hőszigetelési és accumulálási igényeket kielégíti. Ezen felül a nevezett —e— üreg alkalmas függőleges és vízszintes tartószerkezetek befogadására (pl. fig. 1. vb oszlop, fig 6. koszorú, fig 4 kiváltó) is. Üresen hagyva felhasználható (fig. 5..) vízszintes és függőleges szellőző csatornák készítésére. Belső béléscső1 alkalmazása esetén a „H" elem kemény falazótestként is felhasználható fig 3., ahol a béléscső és a „H" elem belső falfelületei közötti teret a falazatok egyéb helyein alkalmazott anyaggal töltik ki. Az általános „H" elemen kívül sarokelemet fig 2. is alkalmazni kell, amely elem a sarokcsatlakozásokat megoldja úgy, hogy a „H" elem méreteivel egyezik, alakilag pedig csak az egyik üregszekció tömörségével tér el. E sarokelem felhasználható még koszorúk (fig 6) befogadására, továbbá kéménypillér (fig 3.) az ablakmellvéd (fig 4.) kávarészének kialakítására, sőt virágvályuként is alkalmazható. Az iparunk lehetővé teszi fejlettebb fokon öntött falazatok előállítását. Itt a cél az, hogy a nyers^ falazatok elkészülte után külön munkafázis nélkül érje el a falazat hagyományos, sőt ezen túlmenően igénykielégítési fokát, vagyis vakolásra, festésre, burkolásra nincs szükség. E célt a „H" elem továbbfejlesztésével érhetjük el, ahol az idézett elem a szerkezeti fal kialakításához zsaluzásul szolgál és ezen túlmenően egyidejűleg a falfelületet kéregszerűen nemes minőségben véglegesen kialakítja. Ez a felületképzés számos változatban lehetséges (sima, tupfolt, rücskös stb.) mert az elemnek az elogyártását a felület különböző alakítása lényegében nem befolyásolja. Előbbiek szerinti elem különböző, (préselés, öntés, hengerlés és hajtogatási stb.) műveletek segítségével alakítható ki vékony falvastagsággal. Alakilag a „H" elem külső kontúrjait követi (fig. 7.) azzal a különbséggel, hogy az egyik oldalán nyitott. Az elemek kapcsolatát biztosítja egy —k— kötőkapocs, amely az idom bármely kapcsolási módjánál azonos módon illeszkedik a rajta elhelyezett —1— lyukakba. Felhasználási területe azonos a fentieken kívül a „H" elem hasznosításánál leírt módozatokkal, öntött falazatoknál tökéletes falhomogenitást biztosít a belső —f— felületrészek áttörésével. Csatolt ábrák a Hj, H2 elemek példaképperú felhasználását mutatják.