144689. lajstromszámú szabadalom • Fokozatmentesen állítható kapcsoló, különösen villamos járművek hajtómotorkapcsolója

Megjelent: 1959. március 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.689. SZÁM 21. c. 28-53. OSZTÁLY — SchE—74. ALAPSZÁM Fokozatmentesen állítható kapcsoló, különösen villamos járművek hajtómotorkapcsolója VEB Schwermaschinenbau Verlade- und Transportanlagen, Leipzig A bejelentés napja: 1957. március 11. A találmány fokozatmentesen állítható villamos kapcsoló, főleg villamos hajtású járművek hajtómotorkapcsolója („kontroliere"). Az ismeretes menetkapcsolóknak is nevezett hajtómotorkapcsolók („kontrolierek") segélyével tudvalevőleg a jármű motorjait a teljes fordulatszámra több fokozatban történő egymásutáni kapcsolások útján hozzák. Az egyik fokozatról a következő fokozatra való kapcsolásnál egy mechanikus kapcsolószervet, mely a kapcsolási villamos teljesítményt veszi és viszi át, nyitnak és újból zárnak. A motoroknak az energiaforrásról rövid időre történő lekapcsolása azzal a következménnyel jár, hogy a kapcsolószerv zárásakor nagy áramerősségű áramlökés lép fel. Ezek az áramlökések rángatódzó járműmozgást okoznak, a kapcsolószerv gyors elhasználódását idézik elő, valamint akkumulátoros járműveknél a névleges kapacitásra vonatkoztatott megengedhető maximális kisütési áramerősség túllépését idézve elő, ezzel a hajtóakkumulá tortelep élettartamát erősen csökkenti. Minél több fokozatot alkalmazunk, annál jobban csökkennek fenti hátrányok, viszont annál nagyobbnak kell a kapcsolóhengerrel érintkező kapcsolótagok számának lennie, ami nagy réz-szükségleten kívül nagy terjedelmű és bonyolult szerkezeti felépítésű kapcsolókhoz vezet Ismeretesek már fokozatmentesen állítható menetkapcsolók, melyek a nyomásra működő szénellenállásos szabályozók elve alapján dolgoznak. E kapcsolóknál vékonyfalú, különleges alkatú széngyűrűket nyomnak egymáshoz, melyeket az egymással való érintkezés kapcsol vllamosan össze. Ezek a különleges széngyűrűk azonban állandóan üzemzavarok okozói, mert nagyobb áramerőségekkel való terhelésükkor bizonyos üzemidő után összesűlnek. Ez az oka annak is, hogy ezek a kapcsolók csak könnyű és középnehéz járműveknél alkalmazhatók. A találmány célja fenti hátrányok kiküszöbölése és sokoldalúan használható fokozatmentes kapcsoló létesítése. Ezt a találmány szerint azzal érjük el. hogy egy vagy több ellenállást, melyek egy villamosan nem vezető (azaz szigetelő) anyag és hengeres test körül helyet foglaló ellenállásspirálisokból, azaz csavarvonalalakúra tekercselt ellenállásdrótból állnak, összenyomhatóan rendezünk el és, pedig akként, hogy a fentemlített ellenállástekercsek menetei egymást a kapcsoló kiindulási alapállásában ne érintsék, véghelyzetében viszont ezek az egymásra, felfekvő menetek ellenálláshengert képezzenek. A kapcsoló működtetőtengelyén célszerűen bütykök vannak, melyek ez ellenállástekercsek összenyomását, valamint rövidrezárását és a menetirányváltoztatáshoz szükséges pólusátkapcsolást is eszközlik. Kikapcsoláskor, illetve fékezés alkalmával az ellenállástekercseket kiindulási helyzetükbe célszerűen rugónyomás szorítja vissza. A találmányt alantiakban részletesebben két foganatosítási példában ismertetjük a csatolt rajzokkal kapcsolatban, melyeken az 1. ábra egy kapcsolót tengelymenti metszetben ábrázol a 2. ábra az 1. ábra A—B vonala menti metszet, a 3. ábra egy elektromotorhajtású jármű hajtómotor kapcsolójának metszete, a 4. ábra pedig a 3. ábra szerinti kapcsolónak egy az előbbire merőleges síkbani metszete. Az 1. és 2. ábrák szerinti kapcsolónál a hivatkozási számok az alant megadott szerveket jelzik: 1 a kapcsolóházat 2 egy a villamosan nem vezető anyagú üres hengert 3 egy ellenállástekercset 4 a kapcsolótengelyt 5 egy célszerűen csavarrugóként kialakított rugót 6 a kapcsolótengelyen elrendezett nyomógörgőt 7 egy ívelt felületű testet, mely a 8 nyomólemezre fekszik fel 9 egy nyomóhengert 10 a működtető kézikereket 11a pozitív és 12 a hajlékony negatív áramhozzávezetőt. A rajzból világos, hogy a —4— kapcsolótengely elforgatása okozta körvonalú elmozdulást a —6— nyomógörgő a —7— ívdarab segélyével és a —8— nyomólemez és a —9— nyomóhenger közvetítésével a —3— ellenállástekercs meneteinek viszonylagos helyzetét befolyásoló egyenesvonalú elmozdulása alakítja át.