144674. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alumínium mono és disztearát előállítására
Megjelent: 1959. március 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.674. SZÁM 23. c. OSZTÁLY AA—312. ALAPSZÁM Eljárás alumínium mono és disztearát előállítására A Magyar .állam, mint a feltalálók: Arató (lyörgyné dr. és Kalocsai György budapesti lakosok jogutódja A bejelentés napja: 1956. július 7. A zsírsavak, különösen a 18 szénatomból álló sztearinsav különböző alumínium szappanainak kiváltképpen az egységes mono, ill. disztearátnak előállítására megbízható technológiai előírás ezideig nem volt ismeretes. Általában a klasszikus fémszappan előállítási gyártásmenetet alkalmazták, mely szerint vagy úgy jártak el, hogy a sztearinsav nátriumsójának vizes oldatából számított menynyiségű alumíniumszulfát oldattal kicsapták a sztearátot vagy a sztearinsavat főzték Al20 3 -mal katalizátor jelenlétében. Mindkét eljárás alkalmazásakor mono és disztearátot, esetleg normális alumíniumszappant is tartalmazó keveréket nyertek. Tekintettel arra, hogy a vegyipar legkülönbözőbb ágaiban használjuk fel az alumínium mono és disztearátot, igen lényeges, hogy megfelelő gyártási eljárás álljon rendelkezésre, mely szerint külön-külön tisztán elő lehet állítani az alumínium monosztearátot és az alumínium disztearátot. Kísérleteink folyamán arra a meglepő felfedezésre jutottunk, hogy ha a zsírsavszappan lecsapásához alumíniumhidroxilgélt használunk fel, egyenérték súlynyi mennyiségben, úgy tisztán tudjuk kinyerni a szükséges bázikus alumíniumszappanokat. A technológia pontos kidolgozásánál megállapítottuk, hogy döntő jelentőségű e termék szempontjából az a tény, hogy az Al(OH)3 gélnek minden esetben frissen kell készülnie. A különböző alumíniumsztearátok gyártásánál nagy szerepet játszik a megfelelő pH beállítás és az alább optimálisnak megjelölt hőmérsékleti határok betartása. Az alumíniumszappanok kicsapásához legelőnyösebbnek bizonyult a zsírsavak ammóniumsójának 10% zfírsavtartalmú oldata, melyet 0,902—0,915 fajsúlyú NK,OH oldattal állítunk elő. Az Al(OH)3 gélt Al,(SO,.V) oldatból ugyancsak 0,902—0,915 faisúlyú NH4 01"-1 készítjük intenzív keverés közben. A monosztearát gyártásakor a frissen készített Al(OH)3 gélhez 50 C°-on adagoljuk, keverés közben a számított mennyiségű ammónium szappanoldatot, pH 8 és 9 között, a keletkezett terméket a diszperzióból kiszűrjük, majd vízzel mindaddig mossuk, míg az utolsó mosóvíz szulfátmentes lesz. Az ekkor még sok vizet tartalmazó alumínium monosztearátot szárítószekrényben légköri nyomáson max. 78—85 C°-on addig szárítjuk, míg a nedvességtartalom 1%-ra csökken. Az alumínium disztearát gyártása az alumínium monosztearát gyártástól abban különbözik, hogy az Al(OH)3 gélt adagoljuk az ammónium szappan oldatába pH 6,5—7,5 között 70 C°-on. Példa: Monosztearát előállítására 83 kg keményített gyapotmagolaj zsírsavat félmeleg úton 0,91 fajsúlyú ammónium hidroxid oldattal elszappanosítunk, majd 10% zsírsavtartalomra állítjuk be. 102 kg Al2 (S0 4 ) 3 -hoz adunk 62 kg 0,91 fajsúlyú NH4 OH-t. A képződött gélhez 50 C°-on pH 8—9 között, keverés közben 10 l/perc sebességgel hozzáfolyatjuk az 50 C°-on tartott szappanoldatot. Megindul a monosztearát kiválása. A reakció befejezése után az alumínium monosztearátot leszűrjük, vízzel szulfátmentesre mossuk, légköri nyomáson 75—85 C°-on 1% maradék nedvességtartalomig szárítjuk. A példában említett kiindulási anyagon kívül teljesen tiszta sztearátok előállításához sztearinsavat használunk. Technikai célokra megfelelő minden keményített zsírsav, melynek 18 szénatommal bíró telített zsírsavtartalma legalább 80%, csúszáspontja 60—65 C°. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás alumínium mono és disztearát előállítására, melyre jellemző, hogy 12—18%-os A12(S0 4 ) 3 oldatból 0,902—0,915, előnyösen 0,910 fajsúlyú ekvivalens mennyiségű ammóniák oldat segítségével frissen készített Al(OH)3 gélt 6,5—9 pH között
