144659. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés sorkiegyenlítéssel készült írógépelt szövegek előállítására

Megjelent: 1960. február 15. /(:/ ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.659. SZÁM 15. g. 25—31. OSZTÁLY — GO-524. ALAPSZÁM Eljárás és berendezés sorkiegyenlítéssel készült írógépelt szövegek előállítására Goy Andor műszerész, Budapest A bejelentés napja: 1956. május 30. 'Sorkiegyenlítéssel készült írógépelt szövegek előállításánál eddig úgy jártak el, hogy egy első gépelés alkalmával írt szövegben, előnyösen a ' sorok végén, a sor hosszára jellemző adatot gépeltek le, majd a másodszori gépelésnél e jellemző adat figyelembevételével a sort ritkították vagy sűrítették aszerint, amint az első ízben gépelt sor valamely adott hossznál hosszabb vagy rövidebb volt. Az eljárás foganatosítása végett két különleges szerkezetű írógépet alkalmaztak. Nevezetesen az első gépeléshez olyat, amelynek a sor hosszát jellemző adata, például betűt vagy számot hordozói csoportba foglalva voltak az írógépen, elrendezve és ezeket a kocsi mozgásértelmével ellentétes értelemben kényszerűen mozgatták. A jelhordozók rugalmas tagokon voltak megerősítve és ezeket a kocsitovábbító fogantyúval vezérelt nyers soremelés előtt működtette. Ilyen berendezést ismertet például a 141 661. lajstromszámú magyar szabadalmi leírás. A második gépeléshez viszont olyan különleges szerkezetű írógépet alkalmaztak, melynél a kocsi lépéshossza kényszerpálya hajlásszögének befolyásolásával változtatható. E végből a kocsin levő szokásos fogaslécet saját hosszirányában eltolhatóan kellett elrendezni azért, hogy a sorhosszkülönbözet az egész sor hosszára, tehát a szóközökre és a betűközökre egyenletesen legyen elosztható. Ilyen írógépet ismertet például a 141 662. lajstromszámú magyar szabadalom leírása. E berendezésnek többrendbeli hátránya van. A sorok hosszát ielző készülék bonyolult felépítésű, kényes szerkezet, mely igen szabatos szerelési munkát igényel. A sorhosszakban mutatkozó különbséget a második gépelésiig eltüntető szerkezetnek egyik lényeges hátránya, hogy a léptéknyújtást a sorban levő írásjelek és szóközök mindegyikére egyformán osztja el úgy, hogy — különösen keskenyhasábos szedésnél — feltűnő a két sor léptékhosszai közötti különbség és a széthúzott sor ritkított sor benyomását kelti. A második hátrány a kocsi fogaslécének hosszirányban elmozdítható ágyazása. A több emelőkarból és egyéb mozgó elemekből álló szerkezetben, még gondos megmunkálás és szerelés mellett is, előbb-utóbb oly mértékű kotyogás jelentkezik, amely miatt a gépíró munkaütemét lassítani kénytelen, ami a termelékenység rovására esik. A találmány célja a fenti hátrányok kiküszöbölése. Evégből a találmány szerinti eljárásnál a szöveg első leírása alkalmával az egyes sorok hosszának adott sorhossztól való eltérését vizuálisan ellenőrizhető eszközökkel jelezzük, a jelzett eltérést soronként feljegyezzük, majd a szöveg másodszori leírásakor a sorban jelzett különbözeti egységeket előjelüknek megfelelően a másodszor írt szöveg megfelelő sorában egy szóközhöz, vagy a különbözetet több részre osztva több szóközhöz adjuk, illetőleg egy vagy több szóközből levonjuk. Az eljárás foganatosításakor a szöveg első leírásához olyan írógépet alkalmazunk, melynek a találmány értelmében az írógép vázán elrendezett, a kocsi helytállóan beépített iogaslécével a kocsi eltolódása közben működtetett, a leírt sor hosszát vizuálisan jelző eszköze van. Ez a jelző eszköz előnyösen az írógép vázán forgathatóan ágyazott, indexekkel, célszerűen számokkal ellátott és a kocsi fogasléce útján elfordítható tárcsa. A tárcsáról a sor befejeztekor leolvasott különbözeti értéket, célszerűen a leírt sor mellé, feljegyezzük. A szöveg második leírásához pedig oly írógépet alkalmazunk, melynek a szokásos spatiumbillentyűn kívül a szóközök meghatározott számú egységekkel való nyújtására, illetőleg rövidítésére alkalmas legalább egy további szóközbillentyűje van. A találmány szerinti megoldás előnye az ismertekkel szemben elsősorban az, hogy az első1

leíráshoz használt írógépről elmarad a fent ismertetett, bonyolult felépítésű sorhosszfeljegyző szerkezet és annak helyébe rendkívül egyszerű jelzőszerkezet lép. További lényeges előny, hogy a különbözeti értékeket a második leíráskor csak a szóközökre osztjuk el, a betűközök változatlanok maradnak, az írás tehát sohasem kelti ritkított szedés benyomását. Lényeges előny az is, hogy a második íráshoz használt írógépen, mely az előbb említettel azonos lehet, a kocsi fogasléce helytállóan van elrendezve, ezzel a kotyogás veszélye ki van ik-