144653. lajstromszámú szabadalom • Lánc serleges kutakhoz

Megjelent: 1959. március 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.653. SZÁM 59. d. OSZTÁLY — KE—520. ALAPSZÁM Lánc serleges kutakhoz Kertész Ferenc gépészmérnök Dunaharaszti és Vajk Tibor géplakatos, Budapest Bejelentés napja: 1956. szeptember 7. A háztartási célokat szolgáló és egyéb kézi kútszerkezetek közül a vödrös kutak elavultak és nem felelnek meg a korszerű igényeknek, mert még állategészségügyi szempontból is hátrányosak a fertőzés veszélye miatt, emellett vízszállításuk is nagyon csekély. A szivattyús kutak e két szempontból lényegesen tökéletesebbek, de beszerzési áruk magas és a fagyveszély miatt télen gyakran hasznavehetetlenné válnak. Emellett műszaki karbantartást igényelnek. Valamennyi, a fentiekben felsorolt hátránytól mentesek a láncos, serleges kutak, amelyek fagyveszélynek nincsenek kitéve és fertőzést nem terjeszthetnek, de eddig mégsem terjedtek el, mert a láncalkatrészek üzemközben könnyen egymásba akadnak. Ezért ezek a különben nagyon előnyös kútszerkezetek nem üzembiztosak és nagyon óvatos kezelést igényelnek, amit azonban a gyakorlatban legtöbbször nem lehet megvalósítani. A találmány azáltal teszi a láncos, serleges kutakat a gyakorlat számára jól használhatóvá, hogy a szomszédos láncszemek elfordulási lehetőségei korlátozottak, miáltal a lánc üzemközben, még durva és szakszerűtlen kezelés esetén is, mindig az ideális alakot veszi fel és így egyes láncrészek nem akadhatnak egymásba. A találmány szerinti lánc csak a felső lánckeréken van átvetve és ezen a lánckeréken szabadon lóg, mégis az említett kialakítás folytán mindig olyan alakot vesz fel, mintha két lánckerék között lenne kifeszítve, az ideális helyzetből tehát nem térhet ki. A fentiek alapján a találmány lehetővé teszi az alsó, víz alatti lánckerék megtakarítását, ami a befektetési költségek lényeges csökkentését és a kezelés leegyszerűsítését teszi lehetővé. A csatolt rajz a találmány példaképpen megadott kivitelét szemlélteti. Az 1. ábra a lánc egyik függőleges ágának részleges oldalnézete, az egyik láncszem függőleges metszetével, a 2. ábra pedig a láncszemet nagyobb léptékű oldalnézetben mutatja ugyancsak részben metszve és az egyik szomszédos láncszem elf ordított helyzetében. A 3. ábra oldalnézet a 2. ábra jobboldaláról tekintve. A lánc oly szempárokból áll, amelyek közül a kisebb méretű 1 szemek lemezből vannak hajlítva és elfordíthatóan ágyazzák a két darab mellettük levő 2 láncszemet. A 2 szemek a felrajzolt kivitelnél téglalapalakúra hajlított, körkeresztmetszetű huzalból készülnek. Az 1 láncszemek fenékrészére megfelelően hajlított alakú 3 lemez van erősítve oly módon, hogy az 1 és 3 lemezek együttesen csapágyszerű részeket alkotnak a 2 láncszemek számára. A lemezalakú 1 résznek, úgy amint a rajz mutatja, kb. 30° alatt hajló, összesén négy darab nyúlványa van, amelyek mint ütköző működnek és a 2 láncszemek elfordulásait határolják. A 2 láncszemek tehát befelé (a másik láncág felé) kb. 30°-os, előnyösen 45°-nál kisebb elfordulást végezhetnek a függőleges helyzettől számítva, illetve legnagyobb kitérésük esetén is a függőlegeshez mérten hegyesszöget zárnak be. Ellenkező irányban, tehát kifelé a 2 láncszemek egyáltalán nem fordulhatnak el, mert a rövidebb 1 láncszemek fenekén fekszenek fel. A leírt kivitellel kiküszöböltük azt az állandó hibaforrást, amelyet a víz alatt szabadon futó feszítőlánckerék okoz, mert az elfordulások leírt korlátozása folytán a szabadban függő alsó rész is mindig úgy mozog, mintha egy lánckeréken vezetve lenne. Emellett a víz felszínéhez ütődő serlegek sem tudnak zavart okozni, mert a láncszemek kifelé való elfordulását is meggátoltuk. A serlegeket a rajz nem mutatja, azok bárminő kívánt módon, pl. a láncszemek oldalánál, könnyen eltávolítható módon is felszerelhetők. Szabadalmi igénypontok: 1. Lánc serleges kutakhoz, azzal jellemezve, hogy a láncszemek befelé, tehát a másik láncág felé csak oly mértékben fordulhatnak el, hogy a függőleges helyzet és a legnagyobb elfordulás helyzete egy-