144641. lajstromszámú szabadalom • Hydropneumatiksu késtartófej gyalugépekhez
Megjelent: 1958. november 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.641. SZÁM 49. c. OSZTÁLY — VA-456. ALAPSZÁM Hydropneumatikus késtartófej gyalugépekhez •í A Magyar Állam, mint a feltaláló, Várföldi Károly miskolci lakos jogutódja A bejelentés napja: 1953. december 5. Ismeretes, hogy a technika fejlődése gyalulásnál is a vágósebesség és a gépi teljesítmény növelését eredményezte. A korszerű gyalugépek már nemcsak 6—30 m/perc, hanem ezen felüli vágósebességgel is dolgoznak. Ezt a vágósebességet az eddig ismert, mereven befogott késeknél (késtartókkal) gazdaságosan kihasználni nem tudták. A szénacél és gyorsacél kések éltartama a nagyobb vágósebességnél és forgácsteljesítménynél minimális. Gyakorlatilag a 30 m/perc vágósebességet nem használják. A keményfém (vídiakések) alkalmazása gyalulásnál azért nem tudott a gyakorlatban elterjedni, mert alacsony vágósebességnél a keményfémlapkás kés éle kimorzsolódott, kagylósán kitöredezett. 30 m/perc vágósebességnél és ezen felül, a forgácsolás kezdetének pillanatában a késre ható dinamikus ütés a keményfémlapka élét letöri. A gyakorlatban a keményfémlapkás kések élszögeit különböző módon próbálták kiképezni, de a dinamikus erő hatását ezzel az élkiképzésekkel sem bírták megoldani, a lapkák kitörtek. Részbeni megoldás a késszárak hajlított (rugós) kiképzése volt. Ezzel az eljárással a dinamikus erőt csökkentették ugyan, de ez a megoldás még mindig kevés ahhoz, hogy a keményfémlapkát a forgácsoláshoz gazdaságosan tudjuk használni. Egyes üzemekben a magasabb szilárdságú anyagok forgácsolása a gyakoribb, melyeknél viszont a keményfémlapkás kést a merev késtartók miatt gazdaságosan használni nem lehetett. Az eddig ismert késtartófejeknek fő hibájuk, hogy főleg gyalugépeknél a forgácsolás kezdeténél fellépő forgácsolási erő ütésszerű terhelését a mereven befogott keményfémlapkás kés vágóéle vette fel, ami a kés kagylós kitörését eredményezte. Ezért a gyorsforgácsolás hatalmas gazdasági előnye nem jelentkezhetett oly mértékben, mint az esztergályozásnál. A találmány lényege olyan hidropneumatikus késtartófej, főleg hosszgyalugépekhez keményfémlapkás késekkel történő forgácsoláshoz, melyeknél a forgácsolókés egy késtartónak kiképzett dugatytyúra van szerelve. A dugattyú mozgását a mögötte kiképzett két zártérbe levő olaj és levegő (gáz) szabályozza. A találmány célja a forgácsolásnál fellépő ütésszerű erőt lecsökkenteni annyira, hogy a keményfémlapka egy minimális forgácsolási erőtől kezdve a forgácsoláskor fellépő erőt fokozatosan vegye fel. Ezáltal a keményfémlapkák kitöredezését megszünteti, élettartamát és vágósebességét pedig növeli. A találmányt részletesebben az alábbiakban ismertetjük. A példaképpeni kivitelét a rajzok ismertetik. A forgácsolás kezdő pillanatában, mikor a munkadarab a —k— forgácsolókéshez ütközik, a —b— késtartónak kiképzett dugattyú a kés élére ható (P) erő hatására a főmozgás irányával megegyezően elmozdul. Elmozdulásával az —o— folyadéktérben levő folyadékot az —y— furaton keresztül az —1— levegőtérbe nyomja, ezáltal az ott levő levegőoszlop nyomása növekszik addig, amíg a —P— forgácsolási erő megfelelő —p— nyomást nem létesít, vagyis az egyensúly be nem áll. Mivel az egyensúly folyamotosan az —1— levegőtérben levő levegőmennyiség összenyomási diagrammjának megfelelően következik be, a késre ható —P— erőhatás-növekedés az —1— levegőtérben levő levegő alapnyomásnak —pa — megfelelő —Pa -$- alapforgácsolási erőről indul és ez az erőnövekedés a —P—• maximális forgácsolási erőig tart. A forgácsolás befejeztével a —P— forgácsolási erő a —k— késre nem hat, így az egyensúly felbomlik és az —1— levegőtérben levő —p— nyomás az —y— furaton keresztül a folyadékot az —o— folyadéktérbe visszanyomja, ezáltal a —b— késtartónak kiképzett dugattyú alapállásra visszaáll. A —b— késtartónak kiképzett dugattyú mozgását, elfordulását egy —c— vezető keresztek határolja. Vezetését az —e— vezetőszelencék biztosítják. A folyadék és levegő elszökését az —f— tömszelencék és tömítések gátolják. A folyadékfeltöltés a —h— folyadékfeltöltő és ellenőrző furaton történik. A levegő feltöltése pedig a —g— feltöltő szeleprendszeren eszközölhető. Az egész rendszer (mechanizmus) az —a— készüléktestbe van beépítve, melyet mint késtartót, a forgácsológép késtartójába kell elhelyezni. Amíg a mereven befogott késeknél a fogásvételkor fellépő impulzus teljesen a kés élét terhelte s ezáltal az kitöredezett, addig a találmány szerinti
