144627. lajstromszámú szabadalom • Eljárás olajoknak, zsíroknak, aroma anyagoknak, alkaloidáknak, stb. növényi vagy állati nyersanyagból egy művelettel való kivonására és elválasztására

ú Megjelent: 1958. november 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.627. SZÁM 12. c. OSZTÁLY — RA—133. ALAPSZÁM Eljárás olajoknak, zsíroknak, aroma anyagoknak, alkaloidáknak, stb. növényi vagy állati nyersanyagból egy művelettel való kivonására és elválasztására A Magyar Állam, mint a feltalálók: Rakcsányi László vegyészmérnök és Straub Sándor gyógyszerész jogutódja A bejelentés napja: 1952. június 6. Az élelmiszer tápszer gyógyszeripar ez ideig olyan eljárásokat alkalmazott, amelyek az illető nyersanyagoknak csak egyik vagy másik értékét igyekezett az alapanyagból kitermelni. Ugyanak­kor teljesen figyelmen kívül hagyta az illető nyers­anyag egyéb értékeit. így pl. az olajipar az ex­trakciós olajgyártást zsíroldószerekkel, a gyakor­latban extrakciós benzinnel végzi, és ily módon természetesen csak a zsiradékkomponenst nyeri ki. A teobromin gyártásnál a nyersanyagul szol­gáló pörkölt kakóhéjat lúgos anyagokkal kezelik és így vonják ki belőle a teobromint, figyelmen kívül hagyva az ily módon veszendőbe menő ka­kaózsírt és az aromaanyagokat. A szőlőmagot olaj­kinyerés céljából szintén zsíroldószerekkel extra­hálják, miáltal veszendőbe megy a csersavtarta­lom. A karotingyártásnál a szárított répaporból oldószerekkel vonják ki a karotint és a festőanya­gokat. Ilyen módszerek alkalmazásához viszonyít­va — amikor ugyanis a nyersanyagban levő érté­keknek csak egyikét veszik figyelembe, függetlenül attól, hogy ezáltal a többi értékes anyag veszendő­be megy, vagy kinyerése céljából egy újabb mű­veletet kell alkalmazni —- az általunk kidolgozott eljárás sok előnyt biztosít. A találmány szerinti eljárásnál olyan oldószert vagy oldószerkeveréket alkalmazunk, mely az ex­trahálandó nyersanyagnak egy vagy több alkat­részét hidegen is, két vagy több értékes alkatrészét melegen oldja. Kihűlés után az oldószerben a hi­degen is oldódó anyagok oldatban maradnak, vi­szont a melegen oldhatók kiválnak, mely körül­mény lehetővé teszi az anyagoknak egyszerű szű­rési művelettel való különválasztását. A találmány szerinti eljárás lehetővé teszi olyan anyagoknak gazdaságos kitermelését, amely anya­goknak külön egymás után alkalmazott kivonása esetleg nem volna gazdaságos. Előnye az eljárás­nak, hogy az oldhatóság fokozása céljából zárt rendszerben nyomás alatt is alkalmazható és magas hőmérsékletre érzékeny hatóanyagok kivonása esetén zárt rendszerben légritkított térben is ered­ményesen lehet vele dolgozni. Alkalmazható az eljárás a kakaógyártás mellék­termékének a kakaóbabhéjnak feldolgozására. Ezen hulladékanyagban több értékes alkotórész van: aro­ma és festékanyagok, kakaóvaj és teobromin. Ha a kakaóhéjat forráspontig melegített magas szeszfo­kú etilalkohollal extraháljuk, úgy ezen termékek egy műveletben kivonhatók. Az oldószer nagy ré­szének elpárologtatása és a maradék kihűlése után a kakóaróma-festőanyag oldatban marad, a kakaó­vaj, valamint a teobromin kiválik és szűréssel el­választható. Célszerűen alkalmazható az eljárás a szőlőmag gazdaságos feldolgozására is. A szőlőmag olajat és jelentős mennyiségű cserzőnyagot tartalmaz. Ha kellő előkészítés után magas szeszfokú alkohollal forró állapotban extraháljuk, úgy a szesz kivonja az olajat és a cserzőanyagot együttesen. Az oldó­szer nagy részének ledesztillálása után a maradék­ban oldva marad a cserzőanyag, míg lehűlés után az olajtartalom kiválik és választótölcsérbe elkü­löníthető. Ugyancsak alkalmazható az eljárás keserű vagy édescsillagfürt spártein lecitin és olajtartalmának egyidejű kivonására. Az extraktumból a felsorolt anyagok a fent ismertetett módszerekkel elválaszt­hatók. A találmányi eljárás kivitelezését az alábbi példákban ismertetjük: 1. A kakóbab fermentálása, pörkölése, aprítása és tisztítása után elkülönülő babhéjból álló hul­ladékból veszünk 200 g-ot 2—4 mm nagyságú le­mezekké őröljük. Megtöltjük vele az extraháló ké­szülék (kissé módosított soxleth-rend,szerű) hüve­lyét, melynek alját előzően gyapottal elzártuk. A forraló edénybe töltünk a hüvelyben levő kakaó­babhéj súlyának kétszeres nehézségének megfele­lő 96%-os etilalkoholt és ezt forraljuk. A gőzök a hüvely és a henger falai között feljutnak a hűtőbe, ahol cseppfolyósodva áthatolnak a kakaóhéjréte­gen, majd a hüvely léfolyócsövén át visszafolynak a forralóedénybe. A gőzök a hüvelyt állandóan me­legítik, tehát az extrahálás az alkohol forráspont­ját megközelítő hőmérsékleten történik. A kivo­nást addig folytatjuk, míg a lefolyón csepegő ol­dószer színtelenné válik. Ezután a melegítést be-

Next

/
Oldalképek
Tartalom