144620. lajstromszámú szabadalom • Malátázó eljárás

Megjelent: 1958. november 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.620. SZÁM 6. a. 1-10. OSZTÁLY — MA—667. ALAPSZÁM Malátázó-eljárás Associated British Maltsters Limited cég. Newark-on-Trent (Anglia, Nottinghamshire) A bejelentés napja: 1956. szeptember 15. Angliai elsőbbsége: 1955. szeptember 26. A találmány eljárás gabonaszemek, különösen árpa maiátázására. A találmányt részletesen árpa maiátázásával kapcsolatban ismertetjük, de kiemeljük, hogy az eljárás más szemes gabonatermények, így pl. búza maiátázását is felöleli. Jelenleg árpát általában úgy maiátáznak, hogy a szemeket először vízben áztatják, éspedig két vagy több váltás vízben, amikor is az áztatás egész tartama rendszeresen mintegy 35—70 óra. A vizet ezután lecsapolják és a szemeket edényekbe vagy dobokiba helyezik, vagy szérűkön szétterítik (szétteregetik), ahol kicsírázik, vagyis a szem megduzzad és csirát sarjaszt. Csírázáskor a szem lélekzik és hő keletkezik. Jól ismeretes az a tünemény, csírázáskor enzimek keletkeznek, melyek a szemek fehérjéit és keményítőjét egyszerűbb anyagokká bontják le, melyek jobban oldódnak és/vagy jobb diffuzióképességgel rendelkeznek. Amikor a csírázás a kívánt mértéket elérte, azt a szemek szárításával megszüntetik, majd a szemeket átrostálják, miközben a csirákat leválasztják és eltávolítják. A szemlélekzés és az eltávolított csirák alkotják az ún. malátázási veszteséget. A találmány célja olyan eljárás létesítése szemes gabonatermények, különösen árpa maiátázására, amellyel ezt a malátázási veszteséget csökkentjük a szokásos eljárások kivitelezésekor fellépő malátázási veszteséggel szemben. A találmány szerinti szemes gabonaterményt úgy malátázzuk, hogy a szemeket a csírázáskor, vagy ezt megelőzően, olyan vizes oldattal kezeljük,amely 1 millió rész vízben 100—1000 rész káliumbromátot vagy nátriumbromátot tartalmaz. A találmány szerint a bromátot oldatban adjuk a kezelendő szemekhez, éspedig vagy az áztatófolyadékkal, vagy áztatás után, de a szétteregetés előtt, vagy pedig a bromátoldatot a széteregetés kezdeti idején permetezzük a szemekre. Megfelelőbbnek tartjuk a szemek kezelését az áztatás folyamán, minthogy ekkor egyszerű módon biztosítható a bromátoldat egyenletes hatása a szemes tömegre, amit olykép érhetünk el, hogy a bromátot adalékként visszük az áztatófolyadékba. A bromátot előnyösen az utolsó váltás vízhez adjuk, így pl. a második áztatóvízhez, ha egyszer váltunk, vagy a harmadik áztatóvízhez, ha kétszer váltunk vizet. A bromátot egy sorozat áztatóvíz bármelyik adagjával hozhatjuk össze. A bromátot por alakjában is vihetjük a szemekre, éspedig a második vagy harmadik áztatóvíz alkalmazása előtt, mellyel aztán oldatot alkot; célszerű ekkor a vizet kavarni, hogy homogén oldatot kapjunk, mely egyenletesen hat az egész szemes tömegre. Változatképen alapoldatot készíthetünk, melyet a váltóvízzel keverünk össze, mielőtt ezt összehozzuk a szemekkel, vagy a bromátoldatot a szemekre permetezzük, mialatt a vizet váltjuk, vagy pedig az oldatot a második vagy a harmadik áztatóvízbe visszük és a vizet kavarjuk. Amint említettük a bromátoldatot olyan töménységben használjuk, hogy 1 millió rész víz tartalmazzon 100—1000 rész bromátsót. Az optimális töménység a kezelendő szemféleségtől függ. A minimális töménység, mellyel hasznos hatás érhető el 100 rész só 1 millió rész vízre, viszont 1000 rész sónál nagyobb hányad 1 millió rész vízre már nem ad kívánatos töménységet. Általában a legjobb eredményeket akkor kapjuk, amikor 400—600 súlyrész bromátot használunk 1 millió súlyrész vízhez. Ez megfelel mintegy 0,091 ikg (0,2 lb.) káliumbrpmát adaléknak az utolsó áztatóvízhez adva, az áztatott árpa minden 290.8 literére (quarter-jére). Magától értetődően készíthetünk töményebb bromátoldatokat és ezeket hígíthatjuk a megadott töménységre, például az áztatóvízzel. A bromátkezelésnek hatása abban nyilvánul meg, hogy csökken a malátázási veszteség. A szemek lassabban duzzadnak meg kisebb hőmérsékleten. Kevesebb a csiraképződés, továbbá az árpa fizikai és kémiai leépítése teljesebbnek mutatkozik. Bromát használatakor a sarjadzó csírák egészségesebbek, dúsabbak és mennyiségük kisebb, mint bromát mellőzésekor. Feltételezhető, hogy a szemek lélekzési üteme csökken és hogy a bromát szabályozza a proteolizist, különösen a szétteregetés korai stádiumában. A malátázási veszteség csökkenésének a mértéke nagyban változik a kezelt gabonaféleség és a kezelés specifikus feltételei