144611. lajstromszámú szabadalom • Kendervágó automata

Megjelent: 1958. november 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.611. SZÁM 29. a. 2—5. OSZTÁLY -- TO-313. ALAPSZÁM Kendervágó automata A Magyar Állam, mint a feltaláló, Tóth Sándor szegedi lakos jogutódja A bejelentés napja: 1954. május 20. Az eddig használt kendervágó gépekkel egy-egy rostnyalábot szakítottak. Ezek a gépek tehát sza­kaszosan működtek. Hátránya még ezeknek az is­mert gépeknek, hogy a kender rostszálait egyen­lőtlen hosszúságú darabokra tépték. A találmány szerinti kendervágó automata az adagolt kendert folyamatosan tépi több, pl. öt részre. A markoló tárcsapárok által tartott kender tépése zárt burkolatban történik és így a gép mun­kavédelmi szempontból is előnyös, mert a géppel dolgozók keze nem kerülhet a markoló és vágó­tárcsákhoz, kézcsonkulás tehát nem következhet be. Ezeken felül a találmány szerinti kendervágó automata teljesítménye átlag nyolcszorosa, tízsze­rese az eddig használt kendervágó gépeknek. A találmány szerint a kendervágó automatának a kinyújtva elrendezett kendernyaláb felvételére megfelelő hosszúságú adagolóasztala, a kender a zárt tetőburkolatban tovaniozgató szállítószalaga, s billenős ellenhevedere, a kendert a tépőtárcsák fölé vezető ellenütközős hidazata, leszerelhető koszorú­ban forgathatóan ágyazott tépőcsapokkal ellátott tépőtárcsái, a kendert tépéskor rögzítő állócsap­ágyazású, illetve ingahajtású markoló tárcsapárja, s ennek tárcsái között fellépő kenderszorító-erőt beállító görgős billenő támasza van. A találmány szerinti kendervágó automata egy kiviteli alakját a rajz szemlélteti, ahol az 1. ábra az automata oldalnézete, a 2. ábra annak felülnézete a tetőburkolat az álló­csapágyazású markoló tárcsák és a billenős ellen­heveder eltávolítása után, a 3. ábra a tépőtárcsa keresztmetszete, a 4. ábra a tépőtárcsa oldalnézete és az 5. ábra e tárcsa koszorúja egy részének felül­nézete, a 6. ábra az ingahajtású markolótárcsa hajtószer­kezetének oldalnézete és a 7. ábra annak felülnézete, valamint részbeni metszete. Az 1 adagoló asztal a gép elején végig húzódó több darabból egybeépített fémasztal. Erre az asz­talra, mely az automata teljes szélességére kiter­jed, fektetjük az egyenesre kihúzott kendernyalá­bokat. Az adagoló asztalról a 2 tetőburkolat 3 nyí­lásán át a kendert a 4 szállítószalagra toljuk. A szállítószalagok a kendert a zárt tetőburkolat bel­sejébe viszik, ahova a gép asztala felől utánanyúlni már nem lehet és így a kéz, kivéve a veszélytelen sima felületű szállítószalagot, más működő szer­kezeti elemekkel nem érintkezik. A szállítószalagok tovább haladva, a kendert az 5 ellenhevederek alá viszik és ettől kezdve a ken­dernyaláb szalagszerű szélességre kiterülve és a két futószalag közé fogva folytatja útját a 6 ellenüt­közős hidozaton a 7 tépőtárcsák felé. Az automatá­nak négy tépőtárcsája van. A 8 tépőcsapok, amint az 3—5. ábrán látható, forgathatóan vannak a le­vehető 9 koszorúban ágyazva. A koszorút a 10 csa­varmenetes csapok rögzítik a 7 tárcsához. A tépő­csapok forgatható elhelyezése azt eredményezi, hogy azok üzemközben a terhelés alatt elfordulnak és így a tépőélek élettartama lényegesen megnő. Kevesebbszer kell azokat köszörülni. A tépőtárcsák ékkel és csavarokkal vannak a 11 tengelyre felerő­sítve. A 6 ellenütközős hidazat tetejére érkezett kendert a 12, 13 markolótárcsapár megfogja, majd ezt követően szállítószalagok haladási irányában szemben forgó tépőtárcsák a hosszú kendernyalá­bot öt részre tépik. A szállítószalagok és ellenheve­derek közé fogott kendernyaláb most már öt részre tagolva, folytatja útját a gépen át és kilépve az 5 ellenhevedere alól, a szállítószalagok végén a 2 zárt tetőburkolat 14 nyílásán át a gépből kihull egy el­vezető szállítószalagra vagy valamely mozgatható szállítóeszközökre. A 4 szállítószalagok végtelenített gumiszalagok. A gépnek tíz szállítószalaga van. (2. ábra.) A haj­tásuk a 15 tengelyről azonos fordulatszámmal tör­ténik. A szállítószalagok másik 16 tengelye osztott. A 36 tengelykapcsolókkal osztott tengelyek a 17 he­vederfeszítő tárcsák és 37 hevederfeszítő szervek útján mindig a kívánt feszességben tartják a szál­lítószalagokat. Avégből, hogy a kendernyaláb kényszerpályán tegye meg a gépbe az útját, mind a tíz szállítósza­lag felett az álló csapágyazású markoló tárcsákkal közös 18 tengelyen a billenő ellenhevedertartók vannak. Ezek száma is tíz. Lényegük, hogy a közé­pen elhelyezett 19 ékszíjdob van, amelynek" átmé­rője úgy meghatározott, hogy az alatta futó szál­lítószalaggal teljesen egyező sebességgel forogjon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom