144603. lajstromszámú szabadalom • Fogkefe

o Megjelent: 1958. november 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.603. SZÁM 9. b. OSZTÁLY — KA-678. ALAPSZÁM Fogkefe Katona Ferenc műszerész, Budapest A bejelentés napja: 1957. február 27. A fog ápolásának egyik igen fontos eszköze a fogkefe. Az általában ismert fogkefék hátránya, hogy a belső fogfelületek tisztítására kevésbé al­kalmasak. Az elterjedt és közismert fogkefék rend­szerint a kefenyéllel egy síkban levő, egyetlen kefe­testtel rendelkeznek. Ezek a fogkefék inkább a fo­gak külső felületének tisztítására, ápolására szol­gálnak. Ismeretes számos olyan találmány, mely a fog­keféi nyélrész vagy .kefetest, kefefej különleges ki­képzésével (pl. homorú kiképzéssel, csuklós szer­kezettel ellátott kefefejrésszel stb.) igyekszik a hiá­nyokon segtíeni, de alapvetően mégsem tudnak a helyzeten változtatni, mert az erősen homorú belső fogsor tisztítására az így kiképzett fogkefék sem tudnak elegendő tisztító vagy dörzsölő hatást ki­fejteni. Vannak olyan szabadalmak is, melyek kettős ke­fetestet ismertetnek egy közös nyélen. Ezeknek lé­nyege olyan kettős kefefelület kialakítása, amely­nél az egyik kefetest homorú és a másik domború kiképzésű, mindkettő úgy van egy közös nyélre erő­sítve merev kapcsolattal, hogy a nyél hossztenge­lyével a kefék hosztengelye az illesztési pontban derékszöget zár be. Ez a megoldás viszont igen ké­nyelmetlen, azért nem is terjedhetett el. Az elké­szítése igen költséges és bonyolult. Vannak ugyancsak merev és egységet képező ún. hármas kefefejet alkotó fogkefék, melyekre a fen­tebb elmondottak fokozatosan fennálllanak, hogy t. i. az elkészítési és használati nehézségek az ál­talános elterjedést erősen akadályozzák. Valamivel jobb megoldást mutatnak és ezért ha­ladottabbnak kell tekinteni azokat a fogláeféket, melyek szintén különálló kefefejjel vannak ellátva, s ezen kefefej kettőzött villaalakúan, merev kikép­zésű, azonban a különálló nyélben a fej szabadon foroghat egy csap körül. Azonban itt is gyártási nehézségeket jelent a sörterész bekötése, ami az el­készítést megdrágítja, másrészt az egymáshoz ké­pest mereven álló kefélő felületek a használat so­rán a fog megfelelő tisztítását lehetetlenné teszik, Ugyanis a sörték elkopása, elgörbülése hamar be­következik, így a két felület nem tud egyidejűleg tisztító, kefélő hatást kifejteni. Használati kényel­metlenséget jelent az is, hogy az együttműködő két, meglehetősen terjedelmes, sörtével ellátott ke­félőtest mozgatása a szájban elég körülményes. E hiányosságok kiküszöbölését szolgálja a jelen találmány, olyan fogkefét adván a fogyasztó kezé­be, mely fokozottan higiénikus, egyszerű kezelésű, a hagyományos fogkeféket legjobban megközelíti, illetve megtartja azok megszokott alakját, s mind­ezeken felül olcsó, egyszerűen, könnyen előállít­ható, minden gyártási komplikáció nélkül sörtez­hető. A találmány fogkefe, melynek sörtével vagy más műszállal ellátott merev kefefejrésze a már meg­szokott kiképzésű, és a merev kefefejjel szemben, annak egy részéig terjedő második, átfordítható rugós kefefeje van, a két fej sortéi vagy műszálból álló kefélőszálai egymással szemben vannak, amely­nél a kisebbik kefefej oldalirányban, a nyeregsze­rűen kiképzett, műanyaggal bevont acéllaprugo tartószerv útján kapcsolódik a merev kefefejhez olykép, hogy a kisebbik fej a nagyobbik körül át­forgatható, így a jobb és bal fogsor külső és belső felületének egyidejű tisztítására alkalmas, és mind­két átfordított helyzetben szemölcsök útján rög­zíthető. A találmány szerinti fogkefe kiviteli példáját a rajz szemlélteti, ahol az 1. ábra elölnézetben, a 2. ábra oldalnézetben a teljes fogkefét, a 3. ábra a fejrészt oldalnézetben ábrázolja. Az 1 hosszabb nyeles kefefej felső végén a nyél 2 villaalakú nyúlványa közé van befogva a 4 lap­rugó a betétes nyeregszerű szervre felfogott, 3 át­fordítható kisebbik kefefej. A laprugó alkalmazá­sát az teszi indokolttá, hogy a használat során fel­lépő igénybevétellel szemben az acélrugó jobban megfelel, mint bármely más anyag. A laprugót cél­szerű műanyagbevonattal ellátni, egyrészt a korró­zió meggátlása céljából, másrészt egészségvédelmi szempontból.

Next

/
Oldalképek
Tartalom