144598. lajstromszámú szabadalom • Önfelszívó függő kútszivattyú

Megjelent: 1958. november 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.598, SZÁM 59. a. OSZTÁLY — KE-540. ALAPSZÁM önfelszívó függő kútszivattyú Kertész Ferenc mérnök Dunaharaszti A bejelentés napja: 1957. március 18. Ismeretesek a mai kézi kútszerkezatek hibái. Ezek ma rendszerint a kutaknál borító betonlapra helyezett vasállványba vannak beépítve. Ez az ismeretes elrendezés drága és célszerűtlen. A vasállvány anyagpazarlás, körülményes és fagyveszélyes is. Amellett a javítás mindenkor nagy bontást és szerelést igényel. Még nagyobb hibája a mai kútszivattyúknak, hogy bizonyos használat után a vízszállítás mind nehezebben indul meg és végre gyakran egészen kimarad. A kopott szelepek és a kopott bőrdugattyú nem tömít eléggé, használaton kívüli időben a szivattyúban levő víz teljesen leereszkedik. Ha újra szivattyúzni akarunk, a szívócsőből először a levegőt kell kiszivattyúzni és olyan vákuumot kell előidézni, hogy a víz a szivattyútérbe felhatoljon és a vízszállítás meginduljon. A kopott alkatrészek azonban nem tömítenek eléggé, a tömítéseken keresztül ú. n. hamis levegő jut a szivattyútérbe, mely nehezíti, sőt akadályozza a vízszállítás megindulását. Ez az oka, hogy habár a kútszivattyúk száma viszonylag kevés, a meglévő szivattyúknak mintegy fele nincs használatban. A szivattyúkra azonban igen nagy szükség van még egészségügyi viszonylatban is, mert a rendszerint használt vödrös kutak a fertőzést terjesztik. A találmány szerinti függő szivattyú mindeme hibákat egyszerű konstruktív eszközökkel kiküszöböli. A szivattyú-szerkezet a kútaknába egyszerűen be van süllyesztve, ezáltal a szerkezet kicsiny, könnyű, olcsó és egyúttal teljesen fagymentes. Lényeges tulajdonsága a szerkezetnek, hogy a szivatytyútér vízlefolyásmentesen van elkészítve, tehát használaton kívüli időben nem ürül ki, és a szivatytyúnak nincs ú. n. káros tere. Épen ezért induláskor igen nagy vákuumot idéz elő. A vízszállítás pedig azonnal megindul. A találmány szerinti szivattyúszerkezet példapépeni kiviteli alakja a csatolt rajz 1—4 ábráin van feltüntetve. Az 1. ábra a kútnak és benne a szivatytyúnak vázlatos elrendezése. A 2. ábra ugyanaz felülnézetben. A 3. ábra a tulajdonképeni szivattyú belsejének vázlatos ábrázolása felülnézetben. A 4. ábra a szivattyúnak függőleges metszete. A csatolt rajzon —1—• a kútakna, —2—• a kútkáva, —3— a föld, mely a kútaknát körülveszi, —4—• a vízfelszín, —5— a szivattyútest, —6— a felül meggörbített nyomócső, mely a kútkávához van szilárdan erősítve és amelyre fagymentes mélységben a —5—• szivattyútest van felfüggesztve. A szivattyúnak ez a felerősítése egyszerűvé és könynyűvé teszi a fel és leszerelést és a szivattyút fagymentessé is teszi. Az —5— szivattyútest alsó végéhez a —7— szívócső, ehhez pedig a —8— lábszelep van hozzáerősítve. A szivattyú —9— hajtótengelye áthalad az —5— szivattyútesten és a nyomócső mentén fel van vezetve a kútkáva fölé. A —9— tengely alternatív irányú mozgatására a —10— vízszintes síkban mozgó hajtókar szolgál. Ezáltal a szivattyú működtetése a gyermekek számára is jól hozzáférhető. A 3. ábrán az —5—• szivattyútest belseje vázlatosan van feltüntetve. A szivattyú —9— tengelye a szivattyútest belsejében meg van vastagítva (3. és 4. ábra) ebbe a megvastagított tengelyrészbe a —11—• lapát van beerősítve, mely a tengellyel együtt szintén alternatív mozgást végez két határ között. A. szivattyútest belső falához a •—13— elválasztófal van szilárdan hozzáerősítve, mely így a szivattyúteret a —11— mozgó lapáttal együtt két részre, a —12a— és —12b— részekre osztja. (3. ábra). Ha a 'szivattyú —9—• függőleges tengelyét a —11— lapáttal együtt a 3. ábrán megjelölt nyíl irányában eltoljuk, ezáltal a —12a— szivattyútér csökken, a —12b— tárfogat pedig növekszik. Tehát a —12a— térségben nyomás, a —12b— térségben pedig szívás van. A —7— szívócső alulról felfelé haladva a 4. ábrán fel nem rajzolt módon kétfelé ágazik, és az egyik csőrészlet behatol a —12a—, a másik a —12b— térségbe. A szívócsövek felső nyílásai magasabban feküsznek, mint a szivattyútérben levő víz felső szintje. Ugyancsak a szívócsövek felső nyílását záró —14—• szívószelep is magasabban fekszik, mint a víz felső szintje. Ebből következik, hogyha üzemszünet alatt a szívó és nyomószelepek le is engedik a vizet, a —12a— és a —12b— térségben a víz bennmarad, nem tud lefolyni. A szivattyútest tehát vízlefolyásmentes. A 4. ábrán látjuk, hogy a —14— szívószelep felett van elrendezve a —15— nyomószelep, a két szelep közötti tér, mely még a szivattyútérhez tartozik, a—16— ú. n. káros térfogat.