144588. lajstromszámú szabadalom • Infravörös képátalakító

Megjelent: 1958. november 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.588. SZÁM 21. a1 . 32. OSZTÁLY — EE—350. ALAPSZÁM Infravörös képátalakító Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. Budapest A bejelentő által megnevezett, feltalálók: Gergely György mérnök, a Távközlési Kutató Intézet 2. sz. laboratóriumának munkatársa, budapesti lakos A bejelentés napja: 1956. április 16. Infravörös képátalakítók segítségével infravörös sugárzást más, pl. látható fénysugárzássá lehet át­alakítani. Ilyenfajta képátalakítóknak számos tí­pusa ismeretes. Az eddig alkalmazott típusoknak az a közös jellemvonásuk, hogy vákuumcsövet és nagy feszültséget igényelnek. Az általánosan elter­jedt berendezéseknél infravörös sugárzással félig átlátszó fotokatódon hoznak létre képet. A fotóka­tódból kilépő elektronokat azután nagy feszültség­gel (1—15 kV) gyorsítják fel és azokat elektroszta­tikus vagy mágneses terek segítségével fluoreszkáló ernyőre képezik le. Ezen ismert képátalakítók jelentős hátránya te­hát az, hogy különösen nagyobb teljesítőképességű berendezés esetén, terjedelmes vákuumcsövet és nagy feszültséget igényelnek. További hátrányuk a régebbi típusú infravörös képátalakítóknak, hogy az eddig használatos fotokatódák az infravörösben csak 1,1 mikron hullámhosszú sugárzásig voltak érzékenyek, tehát a berendezés érzékenysége kor­látozott volt. Találmányunk célja egy egészen más elven ala­puló berendezés segítségével a fenti hátrányok ki­küszöbölése és egyszerű, lényegesen kisebb feszült­séget igénylő infravörös képátalakító készítése. A találmányunk szerinti infravörös képátalakító berendezés két elektróda közé helyezett egy foto­kondukciós és egy elektrolumineszcens rétegből áll. Az infravörös sugárzás a fotokondukciós réteget éri és a primer kép ezen áll elő. A fotokondukciós réteghez illeszkedő, az előbbi réteggel elektromo­san sorbakapcsolt elektrolumineszcens réteg szol­gáltatja azután a látható képet. Az infravörös su­gárzás hatására ugyanis a fotokondukciós réteg egyes képelemeinek ellenállása lecsökken és ennek megfelelően az elektrolumineszcens réteg nagyobb feszültséget kap és világít. A találmányt részletesebben a mellékelt vázla­tos rajz kapcsán ismertetjük, amely a találmányunk szerinti infravörös képátalakító egy példaképpeni kiviteli alakját tünteti fel. Az ábrán (1) és (2) jelöli a két elektródát, ame­lyek pl. egy-egy átlátszó szigetelőre felvitt vezetőd rétegből, pl. üvegre felvitt amorf óndioxidból áll­hatnak. Lehet azonban ezek helyett pl. fémháló­kat is használni. E két elektróda között helyezkedik el a (3) fotokondukciós réteg és a (4) elektrolumi­neszcens réteg. A (3) fotokondukciós réteg infra­vörösben fotokondukciós, tehát olyan anyagból áll, amely infravörös sugárzás hatására, fotokonduk­cióssá válik. Ilyen anyagok különböző hullámhossz érzékenységgel, pl. az ólomszulfid, vagy — -sze­lenid, vagy tellurid, vagy pl. kádmiumszelenid, vagy tálliumszulfid, higanyszulfid stb. Az egyes anyagokat aszerint választjuk meg, hogy milyen hullámhosszúságú infravörös sugárzásra akarjuk a képátalakítót érzékennyé tenni. Megfelelő anyag, pl. kádmiumszelenid megválasztásával 11 000 Á-ig más anyagokkal pedig annál hosszabb hullámhosz­szúságú infravörös sugárzásra lehet a találmányunk szerinti berendezés érzékeny. A (4) elektrolumineszcens anyagként pl. ZnS tí­pusú elektrolumineszcens anyagot használhatunk, amely önmagában ismeretes. E réteg vastagsága pl. 20—50 mikron között lehet, míg a (3) fotokonduk­ciós rétegé ugyancsak hasonló nagyságrendű. A fotokondukciós réteg lehet mozaikszerkezetű is. Az infravörös sugárzás (kép) az (1), (2) elektró­dák révén megfelelő feszültségen pl. 200—500 V-on tartott képátalakítót a nyíl irányában éri és az inf­ravörösben fotokondukciós (3) rétegre ér. Az infra­vörös sugárzás hatására a (3) fotokondukciós réteg egyes képelemeinek ellenállása lecsökken és en­nek megfelelően a (4) elektrolumineszcens réteg nagyobb feszültséget kap és a megfelelő helyeken világítva a látható képet állítja elő. E kép fényes­ségét fokozni lehet, ha a képátalakítót önmagában ismert elektrolumineszcens fényerősítővel kombi­náljuk. Ámbár a fentiekben a találmányt csupán néhány példa kapcsán ismertettük, ezekre nem korlátozzuk magunkat, a találmány szellemében még számos egyéb kivitel is lehetséges, amelyekre az igénypon­tok szintén kiterjednek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom