144540. lajstromszámú szabadalom • Műanyagból való ruhacsíptető
Megjelent: 1958. november 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.540. SZÁM 34. f. 33-35. OSZTÁLY — MA-674. ALAPSZÁM Műanyagból való ruhacsíptető Rose Martin gyáros Lundby St. Sjaelland (Dánia) A bejelentés napja: 1956. október 4. Dániai elsőbbsége: 1955. december 23. Ismeretes ruhacsiptetőknek vagy más eféle kapcsoknak két egymással összekötött műgyantaszárból való előállítása. E ruhacsiptetők középső részei rugalmasan voltak egymással öszszekötve oly híd útján, mely szintén műgyantából és a szárakkal egy darabban voltak. Már megkísérelték műgyantának ruhacsiptetők céljaira való alkalmassá tételét és fontos, hogy az összekötőrész műgyanta legyen, miután ez az anyag nem rozsdásodik és így nem szennyezi be a mosott ruhát, mint azok a csíptetők, melyeknek összekötőrésze acélból van. Hogy miért nem lehetett az összekötőrészt acél helyett műgyantából készíteni, annak oka az, hogy a műgyanta nem rendelkezik az acélrugók tetemes rugalmasságával. A műgyantából való híd ez okból nem szorította a pofákat elegendő mértékben és hogy a fehérneműhöz és a híd nem önthető előfeszültséggel. A jelen találmány az említett hátrányok kiküszöbölését célozza. A találmány szerinti ruhadsiptetőt legalább egy oly rugalmas segédszerv jellemzi, mely egy darabban van legalább a csiptető szárainak egyikével és távolabb fekszik a pofáktól, mint a híd, mimellett a rugalmas szerv előfeszített helyzetbe hajlítható és e helyzetben a másik szárhoz vagy egy ez utóbbin elrendezett szervhez szorul, miáltal folytonosan támogatja a hídnak a csiptető zárására irányuló hatását. A csiptető előállítására alkalmas műgyanta a polietilén. Az alábbi leírás, példaképpen, a találmány szerinti csiptetőnek a rajzban feltüntetett külömböző kiviteli alakjait ismerteti. Az 1. ábra egy darabban öntött ruhacsiptetőnek perspektivikus kép, melynek két rugalmas 6zerve van; e szervek a működési helyzetben elő vannak feszítve. A 2., 3. és 4. ábrák a ruhacsip tetőnek különböző kiviteli alakjait szemléltetik, melyeknél a működési helyzetben előfeszített, egyetlen rugalmas szerv talál alkalmazást. Az 1. ábra szerinti ruhacsíptető két 21, 22 öntött műgyanta-, pl. polietélen-szárból áll, mely szárak az azokat összekötő 23 híddal egybe vannak öntve. Közvetlenül a 23 híd alatt a szárak belső oldalából egy-egy 24 illetve 25 ujj vagy lamella nyúlik ki. Ezek a lamellák egymással szemben fekszenek és oly hosszúak, hogy a szaggatott vonalakkal rajzolt 27, 28 helyzetekbe való felhajlításuk után meggátolják egymást abban, hogy eredeti helyzetükbe visszatérjenek. A 27 és 28 helyzetekben az ujjak vagy lemellák feszített állapotban maradnak és így igen hatásosan támogatják a 23 hidat abban a törekvésben, hogy a ruhacsiptető 26 pofáit zárja. A 2. ábra szerinti ruhacsiptető lefelé nyúló, öntött 29 lamellával van ellátva, melynek szabad1 végét a ruhacsiptető működtetése előtt a 2. ábrán pontvonalkázva rajzolt helyzetbe felhajlítjuk és ebben a helyzetben meg is marad azáltal, hogy a 22 szár ellenében előfeszíttetik. Mivel a lamella ellentétes ívelésű 30 alakban van öntve, igen nagy mértékben előfeszíttetik és ezért, a ruhacsiptető nyitásánál, igen hatásosan támogatja a 23 összekötő hidat a ruhacsiptető zárásában. A 3. ábra hasonló, 31 lamellával ellátott ruhacsiptetőt szemléltet, mely szabad végén 33 sarut hordó, enyhén meghajlított résszel van ellátva. Amikor a 31 lamellát 33 sarujával a 22 szár 34 hasítékába hajlítjuk, a ruhacsiptető használatra kész. Nem szorul bővebb magyarázatra, hogy ebben a működési helyzetben a 31 lamella elő van feszítve és így a 21 és 22 szárakat zárási helyzetükbe hozni törekszik. Végül a 4. ábra oly ruhacsiptetőt szemléltet, melynek 20 lamellája ívelt. De ha a lamellát kiegyenesítjük, akkor előfeszített állapotba kerül, mely a pontvonalkázva rajzolt 19 helyzetében tetemes nyomást fejt ki a szembenfekvő 22 szárra. Ez; a nyomás annál nagyobb, minél nagyobb mértékben nyitjuk a ruhacsiptető pofáit. Az ismertetett lamellák mind a ruhacsiptető valamely alkatrészének szerves részei és a ruha-
