144536. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés a maglenszalma rostjának kinyerésére
Megjelent: 1958. november 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.536. SZÁM 29. a. 2-5. OSZTÁLY — L—9976. ALAPSZÁM Eljárás és berendezés a maglenszalma rostjának kinyerésére A Magyar Állam, mint Litván József budapesti lakos jogutódja A bejelentés napja: 1948. december 21. Zsákokat, ponyvákat, csomagolószöveteket, zsineget túlnyomóan jutából gyártanak. A fokozott kereslet és egyéb körülmények folytán a juta világpiaci ára a régi ár kb. kétszeresére emelkedett. Ez a körülmény fokozza a jutapótló rostok világpiaci jelentőségét. Már megkísérelték a maglenszalma rosttartalmának a juta pótlására való felhasználását. E célból a maglenszalmát többnyire áztatás nélkül, bordás hengersorok alkotta törőrendszeren engedték át, miközben a rost szétszakadt és szétmorzsolódott. Ezen műveletet követően, a tört maglenszalma kézi- vagy gépi-tilolással, azaz fa- vágy vaskésekkel való ütéssel szabadították meg a pozdorjától. Természetes, hogy a tilolókések az ütések folytán a hosszú rostokat újból szétszaggatták és részben hulladékká aprították. A hulladékba lefaragott rost, azaz kóc mennyisége a 22%-ot kitevő összrosthozamnak kb. 40—50%-át tette ki. A hulladékrostot aztán töréssel, rázassál és újabb tilolással szabadították meg a pozdorjától, miközben kb. 20—30% fonásra alkalmatlan újabb hulladék keletkezett. Mivel a maglenszalmából a juta pótlására kizárólag kócot óhajtottak előállítani, a maglenkóc tilolása révén a hulladékban 20—30% rövid rost kerül. Az összes veszteségek figyelembevételével a maglenszalmából kb. csak 12—15% maglenkóc nyerhető. Mivel a kárdasz&lag-hozam csupán 40—50%, végeredményben, ha a kisméretű f onási veszteséget elhanyagoljuk, 100 kg maglenszalma fonalhozama mindössze 5—8 kg fonal volt. A maglenszalmából előállított rost tehát tói drága volt ahhoz, hogy a jutával felvegye a versenyt, eltekintve attól, hogy a kapott rostok merevek és vékonyabb fonalak előállítására alkalmatlanok voltak. Az ismert eljárás további hátránya, hogy aránylag rövid rostokat szolgáltat. A találmány oly eljárásra vonatkozik maglenszalma rostjainak kinyerésére, melynek kitermelési hányada az ismert eljárásnak sokszorosa és mely egyszerűbb és az ismertnél kevesebb fázisú eljárással — jutaipari gépeken láncra és vetülékre, egyéb rostok hozzákeverése nélkül feldolgozható — hoszszúszálú rostokat szolgáltat és mely kiküszöböli az ismert eljárás hátrányait, főleg a morzsolás, törési és tilolási műveleteknél fellépő rostszakítást. Ennek eredménye, mint azt ipari méretű kísérletek igazolták, hogy az új eljárás révén a 100 kg szalmából elérhető fonalmennyiség kb. 20—24 kg, ellentétben a régi eljárásnak 5—8 kg fonalhozadékával. A találmány szerinti eljárás lényege az, hogy a megfelelő szárazsági fokú maglenszalmát, a szokásos törőhengerek helyett, juta- vagy kenderipari szoftenereken engedjük át, majd a lenszalmából a pozdorját, tilolás mellőzésével, kirázzuk. Szükség esetén a szoftenereken való átvezetést és az azt követő kirázást egy vagy többször megismételjük. Emellett vagy úgy járunk el, hogy a maglenszalmát a mechanikai kezelés előtt, ismert módon áztatjuk és szárítjuk, vagy pedig az áztatás mellőzésével, először a találmány szerinti kezelésnek vetjük alá és a nyert zöldkócot, a fonás előtt, külön munkamenetben, vagy a fonással kapcsolatban, azzal egy munkamenetben vetjük áztatásnak alá. A találmány járulékos ismérve maglenszalmának melegvízi, azaz mesterséges áztatása préselt bálák alakjában és az ezt követő, a mindenkor megkívánt nedvességtartalomig való, célszerűen mesterséges szárítása. A találmány, továbbá az eljárás kivitelére alkal-^ mas berendezésre vonatkozik, melyet szoftener és rázóberendezés alkotta gépcsoport jellemez. Hely- és munkabérmegtakarítás céljából célszerű ily gépcsoportoknak különböző szintekben egymás fölött való elrendezése, mely elrendezés önműködő munkamenetet biztosít. Alább részletesen ismertetem az eljárásnak oly példaképpeni kiviteli alakját, melynél az áztatás a mechanikai kezelés előtt megy végbe. A juta pótlására szánt, rendelkezésre álló tetemes maglenszalma-mennyiségnek nagyipari feldolgozása kívánatossá teszi az eljárás mindn fázisának az időjárás bizonytalanságaitól való függetlenítését. Az eljárás nagybani kivitele ajánlatossá és kívánatossá teszi a melegvízi ún. mesterséges áztatást, mi mellett a fürdőbe, ismert módon, vegyi anyagokat adhatunk. Az így nyert áztatott anyagot centrifugálás, hidraulikus préselés, vagy gumihengerek közötti átvezetéssel részlegesen vízmentesítjük.
