144516. lajstromszámú szabadalom • Villamos feszültségek optikai jelzésére alkalmas elektroncső, különösen varázsszem
Megjelent: 1958. november 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.516. SZÁM 21. g. 1—16. OSZTÁLY — EE—392. ALAPSZÁM Villamos feszültségek optikai jelzésére alkalmas elektroncső, különösen varázsszem Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest A bejelentő által megnevezett feltalálók: Király Endre mérnök és dr. Cseh Sándor mérnök, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1956. július 7. Ismeretesek olyan elekroncsövek, amelyeknél a közvetett fűtésű katód mellett vagy körül, részben a vizsgálandó feszültség erősítésére alkalmas rács és anód, másrészt pedig optikai jelzésre alkalmas világító ernyő helyezkedik el. Az ilyenfajta elektroncsövek a kereskedelmi forgalomban „varázsszem" név alatt ismeretesek. Ismeretes továbbá, hogy ezen varázsszemek fluoreszkáló anyaggal bevont, világító ernyője megfelelő megvilágításához viszonylag nagy feszültség, de ugyanakkor csak kis áramerősség szükséges. Nagy áramerősség következtében ugyanis a fluoreszkáló réteg élettartama károsan csökken. Az említett kis áramerősség elérése céljából többnyire úgy korlátozták az áram nagyságát, hogy a jelzésre szolgáló ernyőhöz az ú. n. target- hez tartozó katódfelületet célszerűen katódpotenciálra kötött ráccsal (ú. n. target-ráccsal) vették körül. Ennek következtében a katódfelület előtt tértöltés alakult ki, ami a target áramerősségét korlátozta. A gyakorlatban ennek ellenére a fluoreszkáló réteg világító képessége az elektronbombázás következtében tartós üzemben meglehetősen leromlik és a világító ernyő fényereje többnyire kezdeti értékének tört részére lecsökken. Találmányunk egyik célja a fenti hátrányok csökkentése, vagyis olyan varázsszem készítése, amely fluoreszkáló ernyőjének világítóképessége még tartós üzemeltetés után is elfogadható értéket mutat fel. Találmányunk másik célja tartós üzemeltetés után is állandó fényhatásfokú varázsszem készítése. Találmányunk egyéb céljai és előnyei az aláb^ bi részletes leírásból fognak kitűnni. Találmányunk azon a felismerésen alapul, hogy a kitűzött célokat olymódon érhetjük el, ha gondoskodunk arról, hogy az elektronforrásnak legalább is. az a része, amely a targeternyő számára szolgáltát elektronokat, már eleve az eddigieknél kevesebb elektront szolgáltasson. Kísérleteink szerint ez egyszerű módon megvalósítható az elektroncső működésének egyébként változatlan fenntartása mellett. Elősegíthetjük továbbá a fentieket akkor, ha ezenfelül a katódfelület előtt kialakuló tértöltés egyenletesebb kialakulásáról, ill. a target-áram egyenletesebb voltáról a target-rács konstrukció megváltoztatásával gondoskodunk. A találmányunk szerinti, villamos feszültségeknek elektron becsapódás következtében fluoreszkáló anyaggal bevont elektróda segélyével való optikai jelzésére alkalmas elektroncső, amelynek jelzőrésze egy katódával, egy világító target-ernyővel és egy, a katódát az ernyő felé körülvevő negatív vagy célszerűen katódpotenciálon levő target-ráccsal, továbbá a fényeltérítést vezérlő pozitív elektródákkal rendelkezik, azzal van-jellemezve, hogy célszerűen indirekt fűtésű katódájának legalább is a target rendszerben működő részének fajlagos fűtése 1,7 W/cm^-nél kisebb. Az elektroncső egy további jellemzője az, hogy target-rácsa a kátéddal koncentrikus és attól hossztengelye mentén változó távolságra lévő felületet képez. Kísérleteink során megállapítottuk, hogy szemben az eddigi elképzelésekkel, kizárólag a target-rács geometriai méreteinek változtatásával a fluoreszkáló ernyő időelőtti tönkremenetelét kellően megakadályozni nem lehet. Megfigyelésünk szerint csak úgy lehet az ernyőnek kellő fényélettartamot biztosítani, ha már eleve gondoskodunk arról, hogy a szokásosnál kevesebb elektron kerülhessen a target-rendszerbe. Találmányunk értelmében ez úgy oldható meg, ha az indirekt fűtésű katódának a világító rendszerben lévő részét aláfűtjük, vagyis fűtését olymódon méretezzük, hogy fajlagos fűtése 1,7 W/cm2 -nél kisebb legyen. Amennyiben az elektroncső elektróda rendszerének csupán egy részét képezi a target-rendszer olymódon, hogy a katóda keresztmetszetben egyik része a targetrendszerhez, másik része pedig pl. egy triódarendszerhez tartozik, úgy elegendő a katódának
