144461. lajstromszámú szabadalom • Önműködő fokozatnélküli sebességváltómű gépjárművekhez

Megjelent: 1958. november 1-én, ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.461. SZÁM 63. c. 8-36. OSZTÁLY — HÜ-104. ALAPSZÁM önműködő, fokozat nélküli sebességváltómű gépjárművekhez Hruska Vladimir mérnök, Tábor, Venygr Karel mérnök, Prága, Jozif Josef Prága, Novotny Bretislav Prága A bejelentés napja: 1957. február 8. Csehszlovákiai elsőbbsége: 1956. február 18. A gyakorlatban már ismert az olyan fokozat nélküli sebességváltómű, amely az áttétel megváltoztatására két pár állítható és egy mozgást átvivő szervvel, pl. ékszíjjal összekapcsolt kúpkereket alkalmaz. Hasonlóképpen ismert az ilyen hajtómű alkalmazása gépjárműveknél a sebességfokozatok önműködő beállítására is. Az automatizálást az ismert hajtóműveknél egy centrifugál szabályozó a hajtómotor fordulatszámának vagy a jármű hajtott tengelyén kifejtendő nyomaték (menetellenállás) függvényében hozza létre. Azonban sem az egyik, sem a másik szabályozási mód sem elégíti ki a jármű menetfeltételeivel szemben támasztott követelményeket és ennek következtében ezekben az esetekben az önműködő sebességváltó szerkezetet még egy kézzel működtetett helyesbítő segédberendezéssel kell kiegészíteni. Gépjárműveknél alkalmazott egyéb ismert sebességváltóművek az áttétel önműködő változtatására két centrifugál szabályozót használnak, melyek közül az egyik a hajtó tengely tárcsáinak, a másik pedig a hajtott tengely tárcsáinak helyzetét állítja. Azonban-még az ilyen megosztott centrifugáiszabályozó sem biztosítja, hogy a szerkezet pontosan és érzékenyen reagáljon a motor fordulatszámának és terhelésének minden változására. Végül olyan sebességváltó művek is ismeretesek, melyek a tárcsa önműködő beállítására a motor tengelyén elhelyezett centrugálszabályozót és az előtét tengelyen alkalmazott külön erőszabályozót használnak. Ezek az alátétek azonban egyéb célokra készültek és gépjárműveknél nem használhatók, mert karakterisztikájuk a korszerű gépjárművekkel szemben támasztott alapvető menetfeltételeknek nem felel meg. Összehasonlítva ezekkel az ismert hajtóművekkel a jelen találmány lényeges előnye, hogy olyan hajtóművet valósít meg, melynek a motor fordulatszámainál és terheléseinél a lehető legjobb karakterisztikája van. Ezt a nagy előnyt az önműködőszerkezet megoldásának egy teljesen újszerű elgondolása teszi lehetővé, amely a motor fordulatszámával befolyásolt centrifugáiszabályzó és a jármű hajtott (hátsó) tengelyén kifejtendő nyomatékkal befolyásolt erőszabályozó együttes alkalmazásából áll. A kombinált szabályozó hatást azzal érjük el, hogy mind a két szabályozó eszköz a hajtómű két tengelye közül az egyiken — adott esetben például a hajtott (előtét) tengelyen — van elhelyezve. A két szabályozó eszköz egymást kiegészítő hatását azután a /tengelyirányban eltolható megfelelő kúpos tárcsa párra visszük át. A találmány szerinti hajtómű példaképpeni szerkezeti megoldását a csatolt rajz szemlélteti, tengely irányú metszetben égy könnyű, egyny.omvonalú gépjárműbe (motorkerékpárba) beépített teljes (sebességváltó) hajtóművel kapcsolatban. Az áttétel két, önmagában ismert módon tengelyirányban állítható kúpos tárcsából áll, melyek közül az 1, 2 hajtópár a motornak a 4, 5 görgős csapágyakon ágyazott 3 forgattyús tengelyére van elhelyezve. A hajtópár jobboldali 2 tárcsája a 6 agygyal a főtengelyre van ékelve, viszont a baloldali 1 tárcsa a jobboldali tárcsa agyában tengelyirányban eltolható 7 aggyal van ágyazva. A baloldali tárcsának a jobboldali tárcsához való tengely irányú .hozzászorítását a két tárcsa agya között elhelyezett 8 kiegyenlítő rugó biztosítja. Az 1 tárcsának kézzel végzett eltolása, például az áttétel kikapcsolásakor, amikor a hajtó tárcsapár tengelykapcsolóként szolgál, a 9 vonórúddal történik, amely kötésével a gördülő csapágy 10 belső gyűrűjére támaszkodik. A meglazult 11 ékszíj átesésének megakadályozására a 2 tárcsa a 13 görgőkön forgathatóan ágyazott 12 támasztógyűrűvel van ellátva. A 14, 15 hajtott tárcsa ellenpár az ugyancsak görgős csapágyakon ágyazott 16 előtét tengelyen van elhelyezve. Erre a tengelyre van erősítve a 21 tengelyre ékelt 20 lassító (nagy) fogaskerékkel kapcsolódó kis (hajtó) fogaskerék. A tengely kiálló végére pedig a 22 hajtólánc fogaskerék van erősítve (ékelve). A hajtott 14, 15 tárcsapárnál, ellentétben a hajtó tárcsapárral, a baloldali 14 tárcsa a rögzített és hozzá-képest a jobboldali tárcsa tolható el. A 15 tárcsa eltolásáról az önműködő szabályozó szerv gondoskodik, amely a jelen esetben a 16 elő-