144416. lajstromszámú szabadalom • Kapcsolóberendezés érintkezőpályákkal, kapcsolókerekes csúszókarsorozattal, valamint ütköző- és zárókilinccsel

Megjelent: 1958. november 1-én ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.416. SZÁM 21, c. 28—53. OSZTÁLY — WE—159. ALAPSZÁM Kapcsolóberendezés érintkezőpályákkal, kapcsolókerekes csúszókarsorozatíal, valamint ütköző- és zárókilinccsel VEB Werk für Signal- und Sicherungstechnik Berlin, Berlin—Treptow Feltalálók: Wantosch Josef mérnök, Berlin—Reinickendorf, Kriegel Karl mérnök, Babelsberg, Melzer Günther mérnök, Berlin—Grünau A bejelentés napja: 1957. március 7. A találmány olyan kapcsolóberendezés érintkezőpályákkal, kapcsolókerekes csúszókarsorozattal, ütköző- és zárókilincsekkel, amely különösen vasúti biztosító berendezések terén egy útszakasz] biztosítására kerül alkalmazásra. Ilyen célra már többféle elrendezésű kapcsolóberendezés ismeretes. Az egyik kiviteli alak szerint az érintkezőket, melyek az áramutak egy részét érintkezőrugók segítségével vezérlik, sarkított mágnesrendszerrel üzemeltetik, mely csak változó polaritás esetén működik. Egy másik kiviteli alak szerint nem sarkított mágnesrendszert használtak, mely közvetlenül alkalmazva akármilyen polaritású impulzusra működik és csak sarkított relé közbeiktatásával használható fel a vasúti biztosító berendezésekhez. A továbbiakban még ismeretes olyan nem sarkított, hanem előmágnesezett mágnesrendszer alkalmazása, amely azonban az előmágnesezés miatt teljesítményében határolva van és ezenkívül nagy amplitúdók hibaimpulzusainál működésbe jön. Mindezeknél a kapcsolóberendezéseknél még azi a hátrány is fellép, hogy kapcsolási teljesítményeik, tekintettel a legfeljebb csak ötre korlátozott áramúira, nem felelnek meg gyors és biztosi forgalomlebonyolítás követelményeinek. Az áramutak számának növelésére megfelelő számú segéd- és pótreléket alkalmaztak, melyek azonban a biztosítási technika szempontjából nézve nagyon műszerigényesek, úgyhogy a létesítmények ebből adódó bonyolultsága miatt tetemes üzemzavarokra adhatnak okot. A találmány célja olyan kapcsolóberendezés létesítése, amely figyelemmel a vasúti biztosító berendezésekkel szemben támasztott fokozott követelményekre, az ismert megoldások hibáit kiküszöböli. A találmány szerint ezt úgy érjük el, hogy a léptetős kapcsolószerkezetet a 143 803. sz. (WE—149. a. sz.) szabadalom szerinti sarkított mágnesrendszerrel hozzuk működésbe. A találmány szerinti kapcsolóberendezés főelőnye abban áll, hogy a mágneses rendszer aránylag nagy forgatónyomatéka nagyobb számú érintkező kapcsolását teszi lehetővé, aminek következtében —• ezt a kapcsolóberendezést előnyösen mint blokkrelét használva — az eddig szokásos pót- vagy segédrelék elmaradhatnak. Különös előnyt jelent még az a körülmény is, hogy ennek a kapcsolóberendezésnek mint blokkrelének alkalmazása az ismert kiviteli alakokkal ellentétben, normálisan nyolc teljes sarokváltozást igényel a felodáshoz (deblokkoláshoz), nem pedig kettőt, mint eddig. A találmány szerinti berendezés további módozatában az ütközőkilincs visszaállításakor nem teljesen felhasznált energiát mágnesesen vagy mechanikusan tárolhatjuk, mely azután a következő munkamenetnél mint adalékos erő lép fel. Ezenkívül a csúszőkarsorozat ütközőkilincsét emelőrendszer segítségével a mágnesrendszer lengő horgonya működteti, amíkoris a mozgatott tömegeket olyképp méretezzük, hogy a kapcsolómű normális üzemben csak elhatárolt frekvencián dolgozzék. Kényelmes szerelés, valamint a. kapcsolóberendezés gyors és. biztos beállítása érdekében a berendezést olyan szerkezeti egységekre osztottuk fel, amelyek: létesítése blokkrelék alkalmazását a vasúti biztosító berendezésekben előnyössé teszi. A mellékelt rajz a találmány szerinti berendezés, egyik kiviteli alakját példaképpen tünteti fel. A kapcsolóberendezést a következő egységek alkotják: 1. érintkezősorozat, 2. kapcsolókerekes csúszőkarsorozat, 3 kapcsolómechanizmus, 4, 5 ütköző- és. zárókiíincs és. 6 mágnesrendszer. A 3 kapcsolómechanizmus és a kapcsolókerekes csúszőkarsorozat, mint összetett szerkezeti egység, magában véve úgy állítható be, hogy a 4, 5 záró- és ütközőkilincset. 7, 8 ütközők határolják. Ezenfelül fennáll annak a lehetősége, hogy ezt a szerkezeti egységet az 1 érintkező-