144370. lajstromszámú szabadalom • Erőmérésre alkalmas mérőelem

Megjelent: 1958. szeptember 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.370. SZÁM 44. k. 1—7. OSZTÁLY - VI-218. ALAPSZÁM * Erőmérésre alkalmas mérőelem • Bejelentő: Vyzkumny a zkusebni letecky ustav, Praha Bejelentő által megnevezett feltalálók: Klaboch Ladislav mérnök és Stastny Miroslav mérnök, mindketten Praha t Bejelentés napja: 1956. szeptember 8. Csehszlovákiai elsőbbsége: 1955. szeptember 9. Különböző tárgyak mechanikai igénybevételének mérésére bizonyos esetekben ellenálláshuzalokat használnak, amelyeket a megvizsgálandó tárgyra erősítenek. A tárgy felületén keletkező alakváltozások erre a' huzalra is átterjednek és a huzal meghosszabbodása vagy megrövidülése egyben a huzal villamos ellenállásának megváltozását is okozza. Ezt az ellenállásvátozást megfelelő mérőeszközökkel vagy műszerekkel meg lehet határozni. Az efféle méréseket általában véve ún. tenzométérrel végzik,' amely legtöbbször papíralapzatra erősített ellenálláshuzalból áll és amelyet megfelelő ragasztóanyaggal a vizsgálandó test felületére erősítsenek. Az egyik testről a másikra átvitt erők mérésére dinamométereket használnak, amelyeknél az átvitt erőt egyszerű test segítségével (általában véve tengelyirányban megterhelt hengerrel) felragasztott tenzométerrel mérik, A henger viszonylagos alakváltozásából a hatóerő nagyságát ki lehet számítani. Az efféle dinamométerek hátránya, hogy a szokásos tenzométerek alkalmazása esetén állandó igénybevételnél eltolódás keletkezhetik a huzal és a.papír között, vagy a papír és a mérendő test között. Vonatkozik ez főleg olyan esetekre, amelyeknél az erőmérést nehéz: körülmények között kell foganatosítani, így pl., ha gőzturbinák járókerekének csapágyában, fellépő tengelyirányú erőket kell mérni, mely esetben a dinamóméiért a felragasztott erőfelvevő eszközzel együtt nem lehet alkalmazni. Ilyen miéréseknél ugyanis a magas hőmérséklet, az: olajozódás és az: erők statikai állapota a ragasztóanyagot hátrányosan befolyásolja és így az képlékennyé válik, tehát szilárdságát elveszti. Ezáltal a mérés számára meghatározott null-pont eltolódik. Ezért jelenleg gőzturbinák járókerekén fellépő tengelyirányú erők nagyságát a Curtisskerék mögött keletkező nyomás nagyságának mérésével határozzák meg. Ez: a módszer azonban nem ad a tengelyirányú erőkre nézve közvetlen értékeket és emellett alkalmazási lehetőségei korlátozottak. A találmány tárgya lényegileg henger- vagy hasábalakú mérőelem, amely erők mérésére alkalmas annak alapján, hogy mérőhuzal villamos ellenállásának változását határozza meg a mérőtest alakváltozása esetén olymódon, hogy a mérendő testen mélyedések vagy kivágások vannak mérőtekercsek felvételére, amelyek előnyösen hosszúkás alakúak és huzalhosszúságuk a test alakváltozásainál, sugárirányban működő erők hatása alatt, változásoknak van kitéve. A találmány szerinti mérőelem kiviteli példáit a csatolt rajz: szemlélteti, amelyen az 1—3. ábra a mérőelem nézete,, ill. két keresztmetszete, a 4. ábra a kapcsolási vázlat és az 5. ábra a testnek az erők hatása alatt keletkező alakváltozásait szemlélteti. A 6. és 7. ábra a mérőelem más kiviteli alakjának nézete, ill. metszete. Az 1. ábrán hengeralakú —1— mérőelem, látható, amelynek tengelyirányú —2—• furata van. Ennek az: elemnek egyik végén —3—, a másik végén padig —4—- kivágás van az: m, ill. íc mérőtekercsek számára, amelyek lényegileg hoszszúkás alakúak és hossztengelyük egymásra merőleges helyzetű. A mérendő S erő az —1— mérőtestre sugárirányban hat. A 4. ábra a mérőelem kapcsolási vázlatát mutatja, amely alapjában véve az e célra használatos hídkapcsolásból áll. Ebben a hídban Rí az m mérőtekercs elleniállása és Rs a 7c kompenzációs mérőtekercs ellenállása, R2 és Rá pedig a mérőhídba beszerelt összehasonlító ellenállások. A csupán néhány •menetből készített m és k