144325. lajstromszámú szabadalom • Égési kamra hűtött fala

Megjelent: 1958. szeptember 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.325. SZÁM 46. f. 8. OSZTÁLY —' JE-128. ALAPSZÁM Égési kamra hűtött fala Dr. Ing. Jan Jerie és Zdenek Fencl, Prága Bejelentés napja: 1956. június 15. Csehszlovákiai elsőbbsége: 1955. június 16. Gázturbinák égési kamráinak hőálló anyagból készült hűtött fémfalakat használnak, bár ez lé­nyegesen költségesebb szerkezeti megoldásokra ve­zet,: mintha kerámiai anyagból készült falakat vá­lasztanánk. Ennek főleg az az oka, hegy a kerá­miai anyagból készült falak a változó hőmérsékle­tek hatása következtébeen lassanként széthullanak és a levált részecskék a turbinában eróziókat okoz­nak. A hűtött fémfalnak azonban a magas beszerzési áron kívül még további kedvezőtlen tulajdonságai is vannak. Erősen ötvözött hőálló anyagok alkalma­zását követelik meg, mely anyagok előállítására különböző rendkívül nehezen beszerezhető nyers­anyagokra van szükség. A fái hőmérsékletét az égé­si térből származó meleg hozzávezetés és a hűtő­anyaggal elért meleg elvezetés közötti hőegyensúly határozza meg. A fal nagy hőmérséklete jelenté­keny, hőokozta alakváltozásokat és a hőmérséklet .egyenlőtlen elosztása következtében az anyagban nagy járulékos feszültségeket okoz. E felsorolt hátrányok nehéz folyékony üzemanyagok és szén­por tüzelése esetében az égési kamráknál még fo­kozódnak, mert az említett üzemanyagok lángját nagyon intenzív sugárzás jellemzi. A jelen találmány tárgya az égési térnek olyan hűtött fala, mely a hűtött fémfalak fent említett hátrányait kiküszöböli, illetve lényegesen csökkenti. A találmány szerinti tökéletesítés lényegét a hűtő­anyag előnyös elosztása jellemzi, a hűtött fal hor­dozó köpenyében elhelyezett csatornarendszer és megfelelő nyílások segítségével, mely megoldás a hűtés egyenletes voltát biztosítja és emellett a hű­tés hatásosságát a hűtő felületeken alkalmas bor­dák segítségével fokozza. A talámány szerinti meg­oldás további lényeges tökéletesítést jelent annyi­ban is, hogy a hűtött falat egyes szakaszokra osz­va a járulékos hőokozta feszültségeket megszünteti, mert a szakaszok a hordozó köpenyben, valamint egymással szemben úgy vannak ágyazva, hogy sza­bad hőtágulásuk lehetségessé váljék. A találmány alapgondolata előnyős megoldást je­lent mind a külső légáramlattal hűtött falaknál, mind pedig kétoldalról hűtött falak esetében. Emel­lett nagy jelentőségű, hogy a hordozó köpeny kö­zönséges szerkezeti acéllemezekből hegesztéssel elő­állítható; így magának a hűtött falnak részei egy kellő mennyiségben bőségesen rendelkezésre álló hőálló ötvözetből önthetők. A találmány szerinti hűtött égésikamrafal példa­képpeni kiviteli alakját a csatolt rajzok szemléltetik, éspedig az 1, 2 és 3 ábra a falnak külső légáram­lattal történő hűtése és a 4, 5, 6 és 7 ábrák ' egy mindkét oldalán hűtött fal esetében. Az elsőnek említett esetre az 1) ábra a találmány szerinti hengeres fal egy részének sugárirányú met­szetét mutatja. A 2) ábra a fal fenti részének a tengelyre merőleges síkmetszete és a 3) ábra a hen­gernek kifejtett rajza. A herdozóköpeny két —1—, —2— hengeres fal­ból áll, melyek a gyűrű alakú —3—, —4—, —5— faiakkal a hűtőlevegő hozzá- és elvezetésére szol­gáló csatornarendszert alkotják. Az ilymódon kiala­kított hordozó szerkezet természetesen nagyon me­rev és egyben aránylag könnyű. A belső —2— hen­geres falban és a gyűrű alakú —4— falban kivágá­sok vannak, amelyekbe a —6—, —7— alakos be­tétek nyúlnak be. Ezeken keresztül a —8— szeg­mensekhez hűtőlevegő áramlik, amelyet a —9— csőcsonkok vezetnek tovább, majd*a levegő a—8— szegmensek lehűtése-után a —10— kilépő csőcson­kokon keresztül távozik. A —8— szegmensek, ame­lyek a —8— égési kamra tulajdonképpeni terét ha­tároló hűtött falakat alkotják, bordákkal vannak el­látva, mely utóbbiak a külső hűtés hatását fokoz­zák. A —8—• szegmensek' megfelelő helyzetét a hordozóköpenyben egyszerű központosító elemek biztosítják. A szóbanforgó példaképpeni esetben a —6—, —7— alakos betétek a —8— szegmensek bordáinak megfelélő kivágásaiba kapcsolódnak és a szegmensek egymáshoz képest a felületrészekben elhelyezett, a tengellyel párhuzamos, valamint arra merőleges ék és horony segítségével vannak köz­pontosítva. Mint az a 2) ábrából látható, a hordozóköpeny —2— belső falában a kimetszések száma megegye­zik a tulajdonképpeni hűtött fal —8— szegmensei­nek számával, mikoris a kimetszések fele a hűtőle­vegő hozzávezetésére, másik fele pedig a hűtőleve­gő elvezetésére szolgál. A 4) és 5) ábrák a találmány szerinti hűtött fal egy másik kiviteli példájának hossz- és kereszt­metszetét mutatják, mégpedig arra az esetre, ami­kor a fal mindkét oldalát hűtik. A hordozóköpeny

Next

/
Oldalképek
Tartalom