144319. lajstromszámú szabadalom • Eljárás béta-halogénetilaminok előállítására
Ű Megjelent: 1958. szeptember 15-én. OIISZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.319.' SZÁM 12. q. 32-34. OSZTÁLY — GO-492. ALAPSZÁM Eljárás /J-halogénetilaminok előállítására t A Magyar Állam, mint a Gyógyszeripari Kutató Intézet (Budapest) jogutódja Feltalálók: Dr. Vargha László, dr. Toldy Lajos A bejelentés napja: 1955. november 17. -» A találmány szerint a X—CH2—CH2—N—R—N—CH 2 —CH 2 —X I. Y Y képletű anyagokat ill. ezek sóit — ahol X halogént, Y hidrogént vagy szénhidrogén gyököt, pl. metil, etil, vagy benzilgyököt, -továbbá -CH2-CH2-halogén gyököt, „R" pedig olyan cukoralkohol részt jelent, melynek hidroxil-csoportjait részben halógének helyettesíthetik, s ahol az —N—CH2 —CH 2 —X gyökök a „R" cukoralkohol rész két különböző szénatomjának hidroxii csoportját, célszerűen az a és ce hidroxilokat helyettesítik — akként állítjuk elő, hogy a II. képletű anyagok HO—CH2—CH.,—N—Rí—N—CH2—CH 2—OH I l • Z Z II. X—CH2—CH 2—N--R2—N—CH 2 —CH 2 —X I I Y Y III. szabad hidroxii csoportjait halogénező szerek behatására halogénnel helyettesítjük s végül az ezúton nyert III képletű gyűrűs acetálokat az acetálkötés ismeretes módszerekkel való megszüntetése útján a I képletű termékek sóivá alakítjuk át, melyekből ezek szükség esetén felszabadíthatók. A II képletben Z hidrogént vagy szénhidrogén gyököt, pl. metil, etil, benzil gyököt, továbbá —CH2—CH 2 —OH gyököt, Rí pedig oly cukoralkohol részt jelent, melynek hidroxii csoportjai részben vagy teljesen gyűrűs acetálkötésben vannak és ahol a HO—CH2—CH 2 —N-gyökök az Rí acetálozott cukoralkohol rész két különböző szénatomjának hidroxii csoportját — célszerűen az ot és co hidroxilokat helyettesítik. A III képletben X és Y jelentése ugyanaz, mint a I képletben, R2 pedig oly cukoralkohol részt jelent, melynek hidroxiljai részben vagy teljesen gyűrűs acetálkötésben vannak, az esetleges szabad hidroxil-csoportot vagy csoportokat pedig halogén helyettesíti. A III képletben a X—CH2—CH2—N— Y gyökök az R2 cukoralkohol rész két különböző szénatomjának —- célszerűen az « és. a> szénatomnak hidroxii csoportját helyettesítik. A II. és III. képletekben, az acetálkötés igen különböző jellegű lehet. Általában bármely aldehid vagy ketonnal .képzett gyűrűs acetál felhasználható. Célszerű azonban a könnyen hozzáférhető benzilidén vagy metilénszármazékokat alkalmazni. A kiindulási anyagul szolgáló II képletű vegyületeket az „Eljárás ^-oxietilaminok előállítására" c. magyar szabadalmi leíuás szerint állíthatjuk elő. Ezek közüla találmány szempontjából különösen hasznosak a hat szénatomos cukoralkoholok, így a D-mannit származékai, pl. a l,6-di-(/í-oxietil)amino-l,6-didezoxi-2, 3, 4, 5-dimetilén-D-mannit, A II képletű anyagok halogénezését a szokásos módszerekkel, pl. tionilkloriddal végezhetjük, adott esetben higítószerek (pl. kloroform vagy benzol) és szerves tercier bázisok (pl. piridin) jelenlétében. De kiindulhatunk a II képletű anyagok ásványi savakkal képzett sóiból, célszerűen < diklórhidrátjából is. Amennyiben a II képletű anyagok közül olyanokat halogénezünk, melyek a Rí cukoralkohol-részben szabad hidroxii csoportot vagy csoportokat is tartalmaznak, úgy a halogénezés folyamán ezek is halogénnel cserélődnek ki. A III képletű anyagok acetálcsoportjának vagy
