144285. lajstromszámú szabadalom • Középfrekvenciás motorgenerátor

Megjelent: 1958. szeptember 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.285. SZÁM 21. d2

. 1-9. OSZTÁLY — BA-943. ALAPSZÁM Középfrekvenciás motorgenerátor A Magyar Állam, mint a feltaláló, Bálint Gábor mérnök, budapesti lakos jogutódja A bejelentés napja: 1955. szeptember 26. A találmány tárgya középfrekvenciás motorgenerátor, amelynél a hajtómotor a generátor belső terében van elhelyezve. A találmány kiterjed arra az elgondolásra is, amelynek értelmében a generátor belső terében elhelyezett motornál a motor álló, illetőleg forgó részének szerepéi a találmány értelmében megcserélődnek. A találmány tárgyának egy további kiahkítá-i értelmében a hajtómotornak a geneiatoi foigo i<szével- együtt forgó külső 3eme /' u i ^ t tekercseléssel van ellátva, ai i > u < i i az áramot nem a forgó, haue

1 T t' J f ' V bevezetni. A találmány egy további kialakítás ei kimében a generátor belső terében elhelyezett motor álló (rögzített) belső lemezteste az önmagában ismert váltakozó áramú tekercseléssel van ellátva, ami avval a lehetőséggel jár együtt, hogy az áramhozzívezetés az ezek szerint forgó mozgást nem végző, rögzített tengelyen keresztül oldható meg. Végül a találmány körébe tartozik az a megoldás is, amelynek értelmében a motor állórésze a generátor forgórész belső palástjához van rögzítve. Ismeretes tény, hogy az ún. homopoláris rendszer szerint kialakított középfrekvenciás generátorok a viszonylag kicsiny levegőindukció és a? ugyancsak kicsiny kihasználási szám következtében elért teljesítményükhöz képest aránylag nagy furatátmérővel és kis koszorúvastagsággal készülnek, a légrés aránylag kisméretű, a forgórész aktíV méretei pedig radiális irányban is, szilárdságtani szempontból is általában bőségesen elegendők. Kivételt csupán az igen nagy periódusszámú áram előállítására szolgáló speciális generátorok képeznek. Mindezeknek az a következménye, hogy a fent ismertetett generátorok belső terében viszonylag nagy átmérőjű és villamos szempontból nem értékesíthető tér alakul ki, amelyet az eddig ismert megoldásoknál tömör öntvénnyel, vagy pedig esetleg bordás tengellyel szoktak kitölteni. A találmány tárgya szerinti motorgenerátor a fent ismertetett motorgenerátorok hátrányainak megszüntetésére irányul, amennyiben merőben új elgondolás alapján a generátor forgórészének belső terében helyezi el a hajtómotort az ebből az elrendezésből adódó lehetőségek szerint kialakított felépítés szerint. Gyakorlatilag a találmány értelmében tehát úgy járunk el, hogy a generátor forgórészének belső palástjához rögzítjük a motor aHoies^e* i •?, hogy e kettő együtt tudjon forgómon" st ^ i_ ?ni, a forgórész tengelyét pedig rögzítjük Enn^k az alapelvnek a végrehajtása érdekében i onb n még az áramhozzávezetés és a megfelelő cs ip v izás kérdéseit kell alkalmasan megoldani L 1 it,e, hogy egyéb szempontok mellett, a nn'iii L ti eszének hordozására méretezett csaptgy i ti huny szerinti elvek értelmében kialalito't i[°i tetemes súlytöbblet hordozására nem Ikilp A helyes megoldást a hajtómotor eddig "zok 11 m kifordított' kialakítása révén lehet el< i ii ^P'k lényege az, hogy az állórész-tekercselest -> tul onképpeni — de most már a találmány ciívl'eb'M íögzííetten kialakított, tehát álló — foig<x^s/ n a forgórészrudazatot (kalitkát) pedig i foigomozgást végző „állórészen" helyezzük el. Mindezekből az következik, hogy az állórész házát (inaktív rész) a generátor forgóteste képezi. Ez a találmány szerinti kialakítás a szellőzés különleges megoldását kívánja meg, mert a légutakat a szokásos módon nem lehet kialakítani. A szellőzést a generátor forgórészére épített ventillátorok látják el, ami ismert megoldás, viszont a motor légutai mint előtét-légellenállások a viszonylag nagy átmérőjű ventillátorok számára olyan mértékű fojtást jelentenek, hogy az egyébként túlzott szellőzési veszteségek csökkennek. Ez a csökkenés már az eddigi tapasztalatok során is jóval a 10% felett járt és kétségtelen, hogy a további javítások során még növekedni fog, főképpen azonban feleslegessé válik a motor külön szellőzése. A találmány értelmében tekintélyes hatásfokjavulás mutatkozik, emellett a motorhoz egyébként szükséges inaktív anyagok alkalmazása feleslegessé válik, az egész motor helyszükséglete lényegesen csökken és kezelése is egyszerűbb. Fentiek alapján tehát a motorgenerátor jellemző sajátságai (1. a csatolt rajzot) a következők: A homopoláris (induktor) generátorok teljesítményhez képest nagy átmérőjű gépek, melyek belseje kihasználható a hajtómotor elhelyezésére. A hajtómotor kifordítása (álló- és forgórész szerepcseréje) útján a motor állórésze (továbbiakban