144276. lajstromszámú szabadalom • Illófémek színitésére, illetve tisztítására való acélretorták oxidáció elleni védelme

Megjelent: 1958. szeptember 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.276. SZÁM 40. a. 7—10. OSZTÁLY — SU—189. ALAPSZÁM Illófémek szinítésére, illetve tisztítására való acélretorták oxidáció elleni védelme A Magyar Állam, mint a feltaláló, Szulyovszky Andor budapesti lakos jogutódja A bejelentés napja: 1956. február 10. Egyes illófémek oxidjaikból való előállításához, illetve szállasztás útján való tisztításukhoz acélre­tortákat használnak, így pl. a szilikotermikus mag­néziumkohászatban. Gáztüzelés esetén magas hő­mérsékleten még a krómmal és nikkellel erősen ötvözött acélok is gyorsan oxidálódnak. Az ilyen retorták élettartama sem haladja meg a fél évet. A találmány oly megoldás, amely a retortákat az oxidációtól megvédi, úgyhogy közönséges szén­ncál-rctorták használhatók. A megoldás abban van, hogy a retortákat az acélra vegyileg semleges, az üzemi hőmérsékleten csak kis mértékben párolgó anyag olvadékával' vesszük körül. Ilyen anyagok az üveg, különféle salakok, szilikátok stb. Az ábrákon példaképpen a találmány két kiviteli alakját tüntettük fel. Az 1. és 2. ábrán két egymásra merőleges metszet­ben olyan kivitel látható, amelynél a retorták a védőanyag egy közös fürdőjében vannak elhelyez­ve. A 3., 4. ábrán pedig olyan kivitel szintén két egy­másra merőleges metszetben, amelynél mindegyik retorta külön-külön teknőbe van helyezve. Az 5. ábra ez utóbbi kivitelnek olyan módját tünteti fel, amelynél a külön teknőbe helyezett retorták a kemence mindkét oldalán kinyúlnak. Az 1. és 2. ábrán látható megoldásnál a 2 retor­ták közös 3 védőanyag-fürdőjét tartalmazó kádat magában az 1 kemencében képezzük ki. A 7 tüzelő­tér a Siemens—Martin-kemencékhez hasonlóan a fürdő felett van. A gázégőket a kemence mellső fa­lán a 4 nyíláson vezetjük be, ugyanazon, amelyen a retortákat is vezetjük be. A füstgázokat a szem­ben levő falon, az 5 csatornákon át vezetjük el. Ezek a csatornák a kád alatt haladnak el, hogy a füstgázok melegét jól kihasználjuk a kádban levő fürdő, és ezzel a retorták hevítésére. Jobb hőátadást érünk el, ha az egyes retortákat 3—5. ábrák szerint külön-külön teknőben: helyez­zük el. A 6 teknőket tűzálló anyagból kell készíte­ni. Fenekük hengeralakú lehet, sugara'a 2 retortá­^iak sugaránál annyival legyen nagyobb, hogy megfelelő térköz maradjon a 2 retorta fala és a 6 teknő feneke között a 3 védőfolyadék részére. Az 5. ábrán látható 1 retortás kemencénél a 2 retorta a 6 teknő két végfalán túlnyúlik. Mivel a 6 teknő hossza megegyezik az 1 kemencének a teknő irányába eső méretével, a retorta a kemen­céből is mindkét oldalon kinyúlik. Az ábra szerinti megoldásnál a gázégőket a 4 nyílásokon, a kemence ugyanazon az oldalain vezettük be, amelyek a re­torták 6 teknőit tartják. Szabadalmi igénypontok: 1. Oxidáció elleni védőberendezés acélretorták­hoz, azzal jellemezve, hogy a retorták üzemi hő­mérsékleten folyékony, kis mértékben párolgó, az acélra vegyileg semleges anyagból való fürdőben vannak elhelyezve. 2. Az 1. igénypont szerinti védőberendezés ki­viteli alakja, azzal jellemezve, hogy több retorta egy közös fürdőben van elhelyezve. 3. Az 1. igénypont szerinti védőberendezés kivi­teli alakja, azzal jellemezve, hogy minden egyes retorta külön teknőben van elhelyezve. I rajz A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatóin 222. Terv Nyomda, 1958. Felelős vezető: Gajda László

Next

/
Oldalképek
Tartalom