144272. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és gép lemezrugók lapjainak meghajlítására és edzésére
Megjelent: 1958. szeptember 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.272. SZÁM 58. a. OSZTÁLY — SE-670. ALAPSZÁM Eljárás és gép lemezrugók lapjainak meghajlítására és edzésére Szerszámgépfejlesztő Intézet, Halásztelek A bejelentő által megnevezett feltalálók: Bogdányi József, Dunai Imre és Németh György budapesti lakosok A bejelentés napja: 1956. április 13. A vasúti járműveknél és gépkocsiknál, valamint más szerkezeteknél is igen nagy mennyiségben használnak lemezrugókat. A rugólapok ívesre hajlítását és az izzó lap lehűtését, azaz edzését eddig kézzel, vagy ritkábban gépi úton végezték. A kézzel történő hajlítással és edzéssel ma már nem lehet általában az ipar és főleg a járműipar megnövekedett szükségletét kielégíteni, mert ez az eljárás nagyon nehéz fizikai munkát igényel. Ez az edzés emellett lassú, drága, a terhelt gyártmány minősége pedig nem kielégítő, mert a rugólapok hirtelen történő lehűtésekor bizonytalan értékű és irányú elhúzódások (alakváltozások) keletkeznek. Ismeretesek már e hátrányok kiküszöbölésére olyan gépek, amelyeknél az edzés szerszámok között, tehát az izzó rugólap formába szorított helyzetében jön létre. E gépek működésmódjuk szempontjából két csoportra oszthatók: vízszintes tengely körül forgó szerszámokkal működő gépek, amelyeknél az izzó állapotban meghajlított rugólapokat a gép, forgása közben a szerszámokkal együtt az edző folyadékba mártja, majd pedig abból a lehűlésnek' megfelelő idő után kiemeli, és egyenesvonalú mozgással dolgozó gépek, amelyeknél az izzó állapotú rúgólapot a szerszám előbb meghajlítja, mire azt a szerszámmal együtt, egyenes vonalban végzett mozgással, az edző folyadékba viszi. -( • Mindkét géptípusnak igen nagy hátrányai vannak, mert a gépek helyszükséglete és beszerzési ára nagy, az edzési idők hosszúak, a gép termelékenysége tehát kicsi és nincsen olyan erőteljes hűtés, ami az edzéshez szükséges lenne. A hátrányokát főleg az okozza, hogy a rugólapok — az elhúzódás és egyenetlen edzés említett hátrányainak kiküszöbölése végett — szerszámok közé beszorítva kerülnek az edző folyadékba. A találmány alkalmas az említett hátrányok kiküszöbölésére, amennyiben a lemezrugók rugólapjainak hajlítását olymódon gépesíti, hogy a munka gyors és könnyű, termelékenység igen nagy, a viszonylag olcsó és kisméretű gép pedig egyenletes, jó minőségű rugólapokat készít. Ezeket az előnyöket lényegében véve azzal érjük el, hogy az izzó rugólap meghajlítását és összeszorítását oly szerszámmal végezzük, amely a munkadarabbal együtt az edzőfolyadék átáramoltatása céljából csatornákat alkot. Az összeszorítás és hajlítás után tehát oly csatornák keletkeznek, amelyeket az egyik oldalon maga az izzó munkadarab (rugólap), a másik oldalon pedig a hajlítószerszám határol és így ha ezen a csatornán vagy e csatornákon edző folyadékot áramoltatunk át, a sajtoló nyomás fenntartása közben a munkadarab gyors és erőteljes lehűtését biztosítjuk. A találmány lényegileg tehát abban különbözik a rugólapokat összeszorított állapotban edző eddig ismert gépektől, hogy nem a szerszámot és benne levő rugólapot mártjuk be az edzőfolyadékba, hanem az edzőfolyadékot, áramoltatjuk át a szerszámok és a munkadarab által alkotott csatornákon. A csatolt rajz a találmány példaképpen választott kiviteli alakját ábrázolja. Az 1. ábra a gép elölnézete nyitott szerszámokkal és a 2. ábra oldalnézetet mutat. A 3. ábra az 1. ábrához hasonló nézet, de zárt helyzetben és teljesen vázlatosan, csak a működés szempontjából fontos részek feltüntetésével, a 4. ábra pedig a szerszámok metszetét mutatja nagyjából a 3. ábra IV—IV vonala mentén, nagyobb léptékben. Végül az 5. ábra a gép hidraulikai berendezését vázlatosan szemlélteti. A rajzon feltüntetett gép úgynevezett ikergép, amelynek úgy amint a 2. ábra mutatja, egymás mellett, illetve egymással párhuzamosan, két egymással azonos hajlító és edző berendezése van. Az alábbiakban tehát elegendő lesz csupán az egyik ilyen berendezést ismertetni, annak megemlítésével, hogy az ikergép lehetővé teszi a munkaidő igen. jő kihasználását, mert miközben az egyik oldalon az edzés, tehát az edzőfolyadék áramoltatása történik, ami kb. 1 percig tart, addig a gépkezelő az ikergép másik oldalán végezheti a gép kiszolgálását. A gép —1— felső szerszámának alsó felülete a rugólap kívánt alakjának megfelelően ívelt és a
