144192. lajstromszámú szabadalom • Eljárás terciér aminoalkoholok előállítására

Megjelent: 1958. szeptember 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.192. SZÁM 12. q. 32-34. OSZTÁLY — Ja~317. ALAPSZÁM Eljárás tercier aminoal koholok előállítására Dr. Jassmann Edgar, vegyész és Dr. Pfanz Hermann vegyész, mindketten Magdeburgban A bejelentés napja: 1957. január 5. Ismeretes, hogy tercier alkoholok — mint amilyenek pl. az l-aril-l-cikloalkil-3-am.inopropanol-típusú vegyületek — a megfelelő bázisosan helyettesített ketonokból Grignard-reakció útján csak igen gyenge termelési hányaddal állítható) elő (lásd pl. Denton, Neier és Lawson, J. Amer. Chem. Soc. 71. (1949) 2054— 2056. old.) Azt találtuk, hogy a Grignard-reakciót többszörösen jobb termelési hányaddal, egyszerű módon lehet lefolytatni olyan ketonokkal, amelyek a bázisos gyök helyett halogént tartalmaznak, amikoris termékként a megfelelő asszimetrikusan helyettesített halogénalkoholokat kapjuk. Ismeretes már ugyan, hogy a tercier halogénalkoholok közvetlenül, vagy adott esetben a halogénhidrogén előzetes lehasítása után is, aminokkal való reagáltatás útján a megfelelő tercier aminoalkoholokká alakíthatók át. Ezen az úton azonban eddig csupán olyan aminoalkoholok előállítása volt lehetséges, amelyek két egyforma helyettesítőt tartalmaztak (C. Weizmann és E. Bergmann, J. Chem. Soc. London, 1936., 401—402. old.). A megfelelő aromás hely ettesítésű halogén-, ül. aminoalkoholok ilymódon történő előállítását az irodalom eddig egyáltalán nem ismertette. A találmány szerinti eljárás kivitele során ismert módon előállított, az alifás gyökben bétahalogénhelyettesítésű aromás-alifás ketonokból indulunk ki, amelyek az Ar — C — CHRi — CHR2 — Hal, általános képlettel jellemezhetők; e képletben Ar aromás gyököt jelent, amely adott esetben helyettesítve is lehet, Rí és R2 = hidrogénatom., vagy alkilgyök, Hal = Cl, Br vagy J. Ezt a ketont valamely R3 —> Mg —' Hal; általános képletű szerves magneziumhalogeniddel — a képletben Rs cikloalkil-, alkil-, aralk.il- vagy a fentebbi képletben Ar jellel jelölt aromás gyöktől különböző aromás gyököt jelent — a megfelelő tercier halogénalkohollá alakítjuk át, majd ez utóbbit vagy közvetlenül aminokkal való reagáltatás útján, vagy esetleg a halogénhidrogén előzetes lehasítása után kapott alkil-vegyületen keresztül, a megfelelő aminoalkohollá alakítjuk. A találmány szerinti eljárás kivitelezése során a közbenső termékként kapott halogénalkoholokat, ill. alkil-vegyületeket nem szükséges tiszta alakban elkülöníteni; a kapott nyers reakciótermékeket közvetlenül vihetjük tovább a következő reakcióba. Az ilyen módon is. igen tiszta állapotban megkapott aminoalkoholok termelési hányada többszöröse az ilyen, vegyületek előállítására az irodalomból ismert eddigi eljárások esetében elérhető termelési hányadoknak. A találmány szerinti eljárással kapott vegyületek értékes — főként spasmolytikus hatású — gyógyszerek, vagy ilyen gyógyszerek előállítására alkalmazható közbenső termékek. A találmány szerinti eljárás kivitelezését az alábbi példák szemléltetik: I. 1 -fenil-1 -ciklohexű-3-piperidino-propanol-1-hidroklorid előállítása. 1. l-feni-l-ciklohexil-3-klór-propanol-l előállítása : 100 ml absz. éterben oldott 40 g ciklohexilbromidból és 6,4 g magneziumforgácsból a szokásos módon előállított Grignard-oldathoz 5—10 C° hőmérsékleten keverés közben cseppenkint hozzáadunk 100 ml absz. éterben oldott 17 g bétaklórpropiofenont és a reakcióelegyet 3 óra hoszszati keverjük 30 C° körüli hőmérsékleten. A keveréket ezután jégre öntjük és 20 g ammoniumkloridot adunk hozzá. Az éteres oldat elválasztása és. megszárítása után az oldószert elpárologtatjuk és az elegyet 1 mm Hg-oszlop nyomáson, 100 C°-ig emelkedő hőmérsékleten ledesztilláljuk, amikoris 20 g barna, olajos maradékot kapunk, amelyet közvetlenül ebben a tisztíttatlan alakban két különböző módon dolgozhatunk fel tovább.