144179. lajstromszámú szabadalom • Eljárás forgácslap előállítására

Megjelent: 1958. szeptember 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HTVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.179. SZÁM 38. 1. OSZTÁLY — JO-77. ALAPSZÁM Eljárás forgácslap előállítására Bejelentő: Jovanovits József Bejelentés napja: 1956. június 11. Ismeretes, hogy a forgácslap gyártásának egyik legfontosabb és gazdaságilag legdöntőbb munkafolyamata a kötőanyag felvitele. A gyakorlati kivitelezés többféleképpen történhet: általánosan ismert megoldás pl. az, hogy a ragasztóanyag oldatát rápermetezik a forgácsszemcséikre, vagy pedig a megfelelő nedvességtartalmú forgácsot poralakú kötőanyaggal keverik el. Közös hátránya az eddig ismert eljárásoknak egyrészt az, hogy nem. biztosítható a kötőanyag egyenletes eloszlatása, másrészt, hogy a felhordásnál, különösen a permetezéses eljárásnál tetemes anyagveszteségek lépnek fel. Ezek a jelenségek az, eljárás minőségi és gazdaságossági tényezőire vannak kedvezőtlen kihatással.-Nagy jelentőséggel bír tehát egy olyan eljárás kidolgozása, amely amellett,, hogy biztosítja a ragasztóanyag egyenletes eloszlatását, lehetővé teszi annak számottevő mértékben való csökkentését anélkül, hogy a termék minősége változnék. Farostlemezek gyártása során a nemezelődésre képes farostok lényegesen kevesebb ragasztóanyagot igényelnek, mint a forgácslapgyártásnál a nagyobb, sima felületű forgács. E találmány kidolgozása során azt a feladatot kellett megoldani, hogy a forgácslapok előállítása is kisebb mennyiségű, s az eddigieknél egyenletesebben eloszlatott ragasztóanyaggal történhessék. A találmány lényege az a felismerés, hogy a forgácsot megfelelően előkészített kötőanyagoldatba be kell meríteni, illetve áztatni, majd merítés után az anyag hideg vagy meleg préseléssel a kívánt alakra préselhető. A merítés során a ragasztó egyenletesen eloszlik a forgácsszemcsék felületén s ugyanekkor az értékes kötőanyag veszteség nélkül használható. Amikor a forgácsot kivesszük a kötőanyag-oldatból, célszerű merítés előtt a felesleges kötőanyagot centrifugálás, sajtolás vagy más hasonló módon eltávolítani. —• A kötőanyag oldata a mindenkori követelményekhez igazodó koncentrációban készül; előnyösen szabályozható a kötőanyag felszívódóképessége, ha abba megfelelő töltőanyagot keverünk, amely gátolja a bediffundálást. További előnye még a nagymolekulájú töltőanyag alkalmazásának, hogy növekszik a ragasztó fajlagos mennyisége. — Amennyiben olyan kötőanyagot használunk, amely katalizátor alkalmazásával keményíthető ki, a katalizátort csak a lapképzés előtt visszük fel az: anyagra, keverés vagy permetezés útján. A találmány szerinti eljárással biztosítható a ragasztóanyag egyenletes elosztása; a késztermék felülete sajtolás után teljesen foltmentes. Az így készült lapok kisebb ragasztóhányad mellett is ugyanolyan tulajdonságokkal rendelkeznek, mint az eddigi eljárások szerint előállított termékek. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás forgácslapok előállítására azzal jellemezve, hogy a forgácsot valamely ismert kötőanyagba bemerítjük, illetve áztatjuk, majd a forgácsot a kötőanyagból kivéve megszárítjuk, végül az így készült anyagot a kívánt alakra sajtoljuk. 2. Az; 1. igénypontok szerinti eljárás foganatosítása, azzal jellemezve, hogy katalizátort igénylő kötőanyag alkalmazása esetén a katalizátort szárítás után keverés vagy permetezés útján külön adagoljuk. 3. Az 1. igénypont szerinti elj clFclS foganatosítása azzal jellemezve, hogy a kötőanyagba mártott vagy áztatott forgácsról centrifugálással, saj-. tolással vagy egyéb úton a fölös kötőanyagot eltávolítjuk. 4. Az 1. igénypont sezrinti eljárás foganatosítása azzal jellemezve, hogy a kötőanyagot töltőanyaggal keverjük, majd a keveréket a kívánalmaknak megfelelően hígítjuk. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 2655. Terv Nyomda, 1958. — Felelős vezető: Gajda László