144174. lajstromszámú szabadalom • Elemiszál-hosszmérő önműködő regisztrálóval

Megjelent: 1958. szeptember 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.174. SZÁM 42. k. 20—29. OSZTÁLY — Ho—437. ALAPSZÁM Elemiszál-hosszmérő önműködő regisztrálóval A Magyar Állam, mint Horváth József oki. gépészmérnök, a Textilipari Kutató Intézet munkatársa, Budapest A bejelentés napja: 1956. június 4. A találmány gyapjú, tépett rongy, műszál stb. elemiszálainak kiegyenesített állapotban történő szálhosszúságmérésére szolgáló labora­tóriumi műszer, önműködő regisztrálóval. Laza állapotban levő, hullámos, ívelt elemiszálak, fő­leg gyapjú, tépett rongy és műszál valódi, tehát kiegyenesített állapotban érvényes hosszának mérésére eddig 0,5 cm osztású mércét alkalmaz­tak. A mérce felett csipesszel megfogva a szál végét, az elemiszálat kihúzták és leolvasták a szál kiegyenesített hosszát. Az értékeket cso­portokba vagy osztályokba sorolva feljegyezték. A munka tehát két részből állt: a) a szálak hosz­szának megállapításából, b) a talált hosszmérték feljegyzéséből. Tekintettel a vizsgált szálak nagy számára (500—1000 elemiszál lemérése egy mintából) a munka igen hosszadalmas. A mérés befejezésekor a feljegyzett értékekből el kellett' készíteni a vizsgált minta szálhosszának gyako­risági diagrammját. Jelen találmány a szálhossz-megállapítás és feljegyzés munkafolyamatát egyidejűleg végzi el, ugyanakkor elkészíti a szálhosszúságok gya­korisági diagrammját is. A találmány alapgon­dolata az, hogy a beosztásos mérce helyett egy­más mellé sorakoztatott mozgatható billentyű­„ket alkalmazunk és ezeket jelző- vagy számláló­készülékkel hozzuk kapcsolatba oly módon, hogy valamelyik billentyű lenyomásakor a hozzá tartozó jelző- vagy számlálókészülék mű­ködésbe lépjen, ill. egy értékkel odébb mozdul­jon. Mikor tehát a szálakat magában véve is­mert módon kiegyenesítjük, a szál végénél levő billentyűt lenyomjuk, mire ez a billentyű, amelynek helyértéke megfelel a szál hosszúsá­gának, a hozzá tartozó jelző- vagy számlálóké­szüléket működésbe hozza és így valamennyi szál lemérése után egyszerű módon lehet meg­állapítani, hogy melyik szálhosszúságból mennyi volt a mintában. E célból a billentyűket pl. egy-egy oly szám­lálókészülékkel lehet kapcsolatba hozni, ame­lyek egyetlen mozdulattal egyidejűleg nullára állíthatók, mikor tehát a munkát megkezdjük, ezeket a számlálókat előbb nullára állítjuk és a munka befejezése után a számlálókon közvet­lenül lehet leolvasni, hogy pl. 15 min. hosszú­ságú szál volt 56 db, 20 mm hoszúságú szál volt a mintában 87 db és így tovább. Lehet továbbá a billentyű lenyomásával papírsávot átszúrni és ilyen módon jelezni a munka végén az egyes csoportokba tartozó szálak számát stb. Mivel azonban a munka szempontjából elő­nyös az, ha a készülék nem csak a számokat adja meg, hanem közvetlenül megadja a szálak gyakoriságának diagrammját is, a készülék elő­nyös kivitelénél az egyes billentyűkkel kapcsolt jelzőeszköz golyóadagoló berendezésből áll, mely egyszerű és megbízható módon jelzi a munka befejezése után az egyes szálcsoportok tagjainak számát és közvetlenül megadja a szál­hosz: gyakorisági diagrammját is. Emellett ez a készülék könnyűszerrel élőállítható és olcsó. A csatolt rajz ennek a példaképpeni készülék-" nek egy kiviteli alakját ábrázolja. Az 1. ábra függőleges metszet, a 2. ábra pedig felülnézet. A rajz szerinti kivitelnél a készülék mérő, ré­sze 0,5 cm szélességű —1— billentyűből áll, a billentyűk száma pedig 40. A mérendő minta befogadására egy üveglappal lefedett, végtelení­tett és kifeszített —9— plüss-szalag szolgál. A billentyű lenyomásakor a szögemeltyű alakú billentyű úgy fordul el, hogy alsó karja elhúz­za —3— rudat és ez elfordítja a —2— tárcsát, amelynek kerületén mélyedés van, amelybe a —7— golyótárból egy kb. 2 mm átmérőjű acél­golyó jut. A —2—- tárcsa elfordításakor tehát a tárból egy golyó gurul ki és legurul a lejtős golyóvezető —8—- pályán, ill. e pályának a hozzá tartozó hornyán. A pálya alsó részén van a —10— ütköző, amely felemelhető (elfordít­ható), hogy a munka befejezése után a golyókat a lent levő —11— gyűjtőbe lehessen juttatni. Ilyen módon, munkaközben tehát a billen­tyűk lenyomása következtében a golyók össze­gyűlnek a —8—- pályán és kirajzolják a vizs­gált minta szálgyakoriságának diagrammját. Mi­vel pedig minden egyes billentyű lenyomásakor a —6— rugó megfeszül, a billentyű elengedése­kor az visszakerül eredeti helyzetiébe. Ugyanek-

Next

/
Oldalképek
Tartalom