144172. lajstromszámú szabadalom • Nyomássszabályozó berendezés légkondenzátorhoz

Megjelent: 1958. szeptember 1-én. V > ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.172. SZÁM 14, q. OSZTÁLY — He—228, ALAPSZÁM Nyomásszabályozó berendezés légkondenzátorhoz A Magyar Állam, mint a feltaláló Dr. sc. techn. Heller László műegyetemi tanár, budapesti lakos jogutódja, Budapest Bejelentés napja: 1954. december 22. Ismeretes az az eljárás, mely szerint gőzerőműveknél keverőkondenzátort alkalmazunk, melyben a gőz iecsapatását kondenzátummal, mint hűtővízzel eszközöljük, majd az így felmelegedett kondenzátum visszahűtése megfelelő hűtőfelületen keresztül zárt rendszerben külső levegővel történik. Ezen rendszernél legfontosabb feladat a hűtést végző kondenzátumnak a külső levegővel való visszahűtésénél annak megakadályozása, hogy abba — meghibásodás vagy bármely tömítetlenség esetén — levegő ne hatolhasson be. Ennek érdekében gondoskodni kell arról, hogy a kondenzátum keringetése közben — a keverőkondenzátorból szívó keringetőszivattyú nyomócsonkjától a visszahűtő felületen keresztül egészen a keverőkondenzátorig — annak nyomása az atmoszféra nyomását egy 'bizonyos, a szükséges biztonságnak megfelelő értékkel mindig meghaladja. A gazdaságosság megkívánja, hogy a biztonság érdekében tartott túlnyomás értéke a lehető legkisebb legyen. Ez tehát megkívánja, hogy az előírt legkisebb túlnyomást egy megfelelő önműködő szabályozás tartsa az előírt értéken a terhelés bármely változása esetén is, Ugyanakkor a túlnyomásnak, a gazdaságosság szempontjaiból legkisebb értéken való tartása azzal a veszéllyel járhat, — különösen terhelés-változáskor —, hogy a rendszer egyes helyein, a kondenzátum áramlásának valamely pontján a nyomás az atmoszféra értéke alá csökkenhet. Döntő fontosságú tehát a szabályozás impulzus-adó. helyét a rendszernek egy olyan pontjára tenni, ahol a kondenzátumban uralkodó nyomás valamennyi terhelési állapotnál mindig a legkisebb. Ez a pont pedig, hidrodinamikai megfontolásaim szerint, mindig a teljes rendszernek geodetikailag legmagasabban fekvő pontja. Jelen találmány szerinti szabályozó rendszer a bevezetőben vázolt kérdést üzembiztosan és leggazdaságosabban úgy oldja meg, hogy a szabályozó orgánum az impulzust a rendszer legmagasabb pontjáról nyeri. Maga a szabályozó berendezés lényegében egy megfelelő szelepből, vagy szelepcsoportból áll, mely a keringetett víz mennyiségének a külső hőmérsékletnek és a turbina terhelésének függvényében történő változására mindig úgy áll be, hogy az impulzus-adó helyen uralkodó nyomás az előírt és az 1 atmoszférát meghaladó értéken marad és mivel az előbb mondottak szerint ez a rendszer legkisebb nyomású helye, ilymódon biztosítja, hogy a kondenzátum nyomása a teljes hűtőrendszerben mindenütt mindig meghaladja az atmoszféra nyomását. A találmányom szerinti berendezés kapcsolási vázlatát az 1. és, 2. ábra tünteti fel. Az: ábrából kitűnik, hogy az 1 gőzturbinából kilépő gőz a 2 keverőkondenzátorban csapódik le. A keletkező csapadékvíz és hűtővíz keverék egy része a 16 tápszivattyú segítségével a 12 csővezetéken át a kazán felé, a másik része pedig 3 szivattyú alkalmazásával' az 5 csővezetéken át a levegővel hűtött 6 felületi hőcserélők felé áramlik, A 6 felületi hőcserélőn átáramló víz (kondenzátum) lehűl és a 9 csővezetéken keresztül újra visszaáramlik a 2 keverőkondenzátorba. Közvetlen a keverőkondenzátor előtt a 9 vezetékbe a 10 önműködően vezérelt szelep vagy szelepcsoport van beiktatva, amely vezérlő impulzusát a visszahűtő rendszer 7 legmagasabb pontjáról nyeri. A 10 szelep a keringetett víz mennyiségének változásakor — mely változás akár a turbina terhelésének, akár a külső levegőhőmérsékletnek változása következtében állhat elő — tehát önműködően mindig úgy áll be, hogy a 7 ponton az előírt nyomás meglegyen. Miután a visszahűtő rendszerben a kondenzátum nyomása mindenütt nagyobb, mint a 7 ponton uralkodó nyomás, ilymódon biztosíttatik, hogy a teljes visszahűtő rendszerben a 3 szivattyútól a 6 hőcserélő elemeken, keresztül a 10 szabályozó szelepig a keringetett víz nyomása mindig mindenütt nagyobb az atmoszférikusnál. Nagyobb berendezéseknél az 1. ábrán látható 10 önműködő szabályozószelep, vagy szelepcso-