144167. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benziltiokarbonil-peptidek és származékaik előállítására

Megjelent: 1958. augusztus hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.167. SZÁM 12. o. 11—18. OSZTÁLY — Go—418. ALAPSZÁM Eljárás benziltiokarbonil-peptidek és származékaik előállítására Bejelentő: Gyógyszeripari Kutató Intézet Budapest Feltalálók: Kolonits János, Gábor Valéria és Hajós Andor. Bejelentés napja: 1955. március 5. Azt találtuk, hogy az alábbi általános kép­letnek B—S—C—NH—CH—CO—NH—CXI—COOZ O R Rí megfelelő benziltiokarbonil-peptidek. ill. szár­mazékaik (mely képletben B: benzil-csoportot, vagy valamely helyettesített benzil-csoportot, pl. p-nitrobenzilfcsoportot jelent, R és Rí pedig: valamely egy-végy értékű gyököt, ill. helyettesí­tett gyököt, vagy hidrogént, Z pedig: valamely egy-vegyértékű szénhidrogén-maradékot, vagy hidrogént jelent) előállíthatók olyan módon, hogy a B—S—C—NH—CH—COOH II I O R (ahol R és B jelentése ugyanaz, mint a fenti képletben) • általános képletű aminosav-szárma­zékokat, ill. ezeknek valamely reakcióképes szár­mazékát, mint pl. halogenidjét, vagy vegyes anhidridjét, valamely aminosiavészterrel, vagy aminosavval reagáltatjuk, esetleg savlekötősze­rek, vagy kandenzálószerek jelenlétében. Eljárhatunk pl. olyan módon, hogy valamely N-benziltiokarbonilaminosavat savkloriddá ala­kítunk és azt valamely aminosavval, vagy annak észterével reagáltatjuk. Az utóbbi esetben vagy 2 mol. aminosavésztert alkalmazunk, amikor az egyik mol. aminosavészter a savlekötő szerepét játsza, vagy valamely egyéb, esetleg anorgani­kus savlekötőszert alkalmazunk. Eljárhatunk azonban oly módon is, hogy az acilezendő ami­nosavésztert foszfortrikloriddal a megfelelő fosz­foaza-származékká alakítjuk, majd ezt piridin jelenlétében N-benziltiokarbonil-aminosavval reagáltatjuk. Az eljárással elérhető kitermelések általában igen jók; a kapott termékek amellett igen jól kristályosítható és tisztítható vegyületek. P é Idák: 1. N-benziltiokarbonilglicilglicin-etilészter előállítása: 1 g N-benziltioikarbonilglicint 3 ml tionilklo­riddal leöntve 60°-on tartunk klónkalciumos cső­vel ellátott, visszacsepegő hűtővel felszerelt lombikban, mlajd a fölös tionilkloridot vákuum­ban ledesztilláljuk és a maradékról 3X3 ml absz. étert desztillálunk le, savmentesítés céljából. Az így kapott N-benziltiokarbonilglicikloridot 0,87 g glicin-etilészter 20 ml kloroformban készült oldatával öntjük össze, jegesvízes hűtés közben. Éjjelen át —5 körüli hőmérsékleten állni hagy­juk, majd 2n sósavval és vizzel kimossuk, a klo­roformos oldatot nátriumszulfáton megszárítjuk és bepároljuk. Kb. 92%-os kitermeléssel kapjuk az N-benziltiokarbonilglicilglicin-etilésztert, mely 96<?/0 -os alkoholból való átkristályosítás után 117—118°-on olvad. 2. N-benziltiokarbonilglicilglicin előállítása. 1 g N-benziltiokarbonilglicinből az előző pél­dában, leírt módon savkloridot készítünk, majd azt ,15 ml absz. dioxánban feloldjuk és 25 perc alatt hozzáadagoljuk 0.32 g glicin, 0.26 g mag­néziumoxid és 10 ml víz elegyéhez, jeges vizes hűtés és keverés közben,. Utána 1 órán át kb. 30°-on keverjük a reaikcióelegyet, majd 10 ml-5n sósavval megsavanyítjuk, 25 ml vizet hozzá­adunk és jégbehűtés után lerauccsoljuk. Jó ki­termeléssel kapjuk az N-benziltiakarbonilglicil­glicint, mely 96%-os alkoholból átkristályosítva 178—180°-on olvad. 3. N-benziltiokarbonilglicilglicin-etilészter elő­állítása a vegyes anhídrid módszerrel. 1.13 g N-benziltiokarbonilglicint 10 ml toluol­lal elegyítünk és 0.7 ml trietilamint, majd 0.48 g klórszénsavas etilésztert adunk hozzá és egy órán át jegesvízes hűtés közben állni hagyjuk. Utána hozzáadjuk 0.7 g glicinetilészter-klórhid­rát, 10 mit kloroform és 0,7 ml trietilamin ele­gyét, majd egy napon át kb. —5°-on állni hagy-

Next

/
Oldalképek
Tartalom