144162. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gáztisztítómassza készítésére
Megjelent: 1958. augusztus hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.162. SZÁM 26. d. 8. OSZTÁLY — FE—298. ALAPSZÁM Eljárás gáztisztítómassza készítésére A Magyar Állam, mint a bejelentő, a Fémipari Kutató Intézet (Budapest) jogutódja A bejelentő által megnevezett feltalálók: Dunay Sándor, Lányi Béla és Papp Elemér budapesti lakosok Pótszabadalom a 142,584. sz. magyar szabadalomhoz. A bejelentés napja: 1955. június 28. Az ipari gázok kénhidrogéntartalmának lekötésére természetes eredetű anyagokat (pl. gyep-, vasérc), vagy mesterséges termékeket (pl. bauxitból készülő vörösiszapot) használnak. A természetes anyagok korlátozott mennyiségben és változó összetételben fordulnak elő, ezért legtöbbször nem használhatóik természetes állapotban tecnikai előkészítő műveletek nélkül. Már régóta mindinkább előtérbe léptek a. mesterséges gáztisztító masszák, amelyek minősége a gyártási technológia kialakításával egyenletesen tartható. A mesterséges gáztisztító maszszákhöz kiindulási anyag általában a 18—22% Fe2 0 3 tartalmú bauxit, amelyet pirogén módszerrel tárnak fel. E pirogén kezelés után a bauxit timföld tartalmának főtömege nátriumaluminát alakjában, kioldható. Ugyanekkor az elsődlegesen képződött nátriumferrit olyan aktív vasvegyületté alakul át, amely kénhidrogén megkötőképességgel rendelkezik és a gázgyárak száraz-tisztító kamráiban akár közvetlenül, akár pedig formázott testecskék alakjában jól használható. Ismeretes, hogy a Bayer-féle timföldgyártásból származó vörösiszap kénhidrogén megkötőképessége igen csekély (2—3% megkötött kén), ezért gáztisztítómasszaként nem használható. A Bayer-féle vörös iszapnak a rossz kénfelvevőképessége az előállítási technológiának a következménye, mert az autoklávban főzött bauxit vasoxidja nem kerül „pirogén"-nek mondott hőmérsékletre. Ezért (egyrészt nehézen ülepszik és nehezen mosható, másrészt kénfelvevőképessége is rossz marad. Vannak szabadalmaink (a 142,133, 142,581 és 142,584 sz. magyar szabadalmak), amelyek szerint eljárva a Bayer-vörösiszapból a timföldgyár számára nátront és aluminátlúgot termelve ún. szekundér vörösiszapot állítunk elő, amely gáztisztítómasszának is alkalmas. A i,Bayer-iszapot többféleképpen készíthettük elő a hőkezelésre. Eljárhatunk az 142,660. sz. magyar szabadalommal védett módon, melynél a kb. 40—50% timföldgyári lúgosoldatot tartalmazó iszaphoz már beszárított vörcsiszap porát keverjük. Az ilymódon előkészített anyaggal sem a szárítás, sem a hőkezelés alatt a kemence nem ragad be, gailérképződés stb. nem. jelentkezik, szóval megbízható üzeniet tarthatunk fenn. További vizsgálataink során azt találtuk, hogy ha 142,584. számú szabadalmunk szerint dolgozunk, de azzal a változtatással, hogy a Bayer-féle vörösiszaphoz szóda helyett nyers vagy pörkölt bauxitliszt és szóda keverékét adagoljuk, akkor igen jó gáztisztítómasszát kaphatunk. A bauxitlisztnek és a szódának a hőkezelendő vörösiszaipba való 'bekeverése alkalmával a pép megszilárdul és a forgókemencében való hőkezelésre különösen alkalmassá válik. Az ilyen módon bekevert természetes, szárított vagy pörkölt bauxitporban levő Al2 0 3 -ot könnyedén tudjuk a hőkezelés' után kioldani. Ezáltal a Bayer-féle timföldgyár termelését az autoklávok és Dorr-ok megkerülésével a kikeverőkön keresztül lényegesen lehet emelni és a művelet közben keletkező vörösiszapból jó gáztisztítómasszát lehet előállítani. A bauxitlisztnek, vagy bauxitpörklisztnek a Bayer timföldgyárból származó aluminátlúgos vörösiszaphoz való elegyítése olyan adagokban történik, hogy a keveréket ismeretes keverő és rögösítő gépekkel a kívánt szemnagyságra darabosítva beragadás veszélye nélkül vihessük előszárításra és ezután a 142.584. sz. szabadalom, szerinti 850 C° feletti hőkezelésre. Ez az állapot a keverék 20—25% tapadó nedvességtartalmánál következik be. A keverék hőkezelésekor most már nemcsak a vörösiszap bomlik
