144161. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alumíniumsók előállítására
Mégjelent: 1958. augusztus hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.161. SZÁM 12. m. OSZTÁLY — FA~321. ALAPSZÁM Eljárás alumíniumsók előállítására VEB Farbenfabrik Wolfen cég, Wolfen, NDK. Feltalálók: Prof. dr. Seidel Félix, vegyész, Wolfen és Singer Walter, vegyészmérnök, Dessau. A bejelentés napja: 1957. január 22. Német Demokratikus Köztársaságbeli elsőbbsége: 1956. szeptember 5. Ismeretes, hogy az, alumíniumsók, pl. az ásványi savak alumíniumsói az alumínium oxidjaiból hidroxidjaiból vagy szilikátjaiból a megfelelő savakkal állíthatók elő. Ha timföldszilikátokból, pl. agyagból vagy kaolinból indulunk ki, úgy a kiindulási anyagot előzetesen meg kell szárítani és csatlakozólag bizonyos hőmérsékleti határok között ki kell izzítani, ha gyakorlatilag megfelelő termeléshez kívánunk jutni. Ha ezt az eljárást az optimális hőmérsékleti határok között foganatosítjuk, úgy a gyakorlatilag elérhető termelés, kénsavval való feltárás esetén kb. 90%, sósavval feltárva pedig kb. 85% körüli. Javasolták már továbbá alumíniumsók előállítását izzított agyagnak légköri nyomáson vassókkal való főzése útján:. A termelés azonban igen csekély és így az eljárás gyakorlatilag nem értékesíthető. Az eddig ismeretes eljárásoknál tehát kiindulási anyagként vagy timföldhidrát, ül. ^oxid, vagy pedig izzított agyag, ül. kaolin használható. Azt találtuk, hogy az alumíniumsók előállítása egyszerűbbé tehető és az, elérhető hozamok is fokozhatok, ha valamely alumíniumvegyületet, pl. alumíniumszilikátot, amilyen pl. a nyers anyag, 100 C° feletti hőmérsékleten zárt tartályban vassóoldatokkal hozzuk reakcióba. Célszerűen ellenáramú kilúgozó-módszerrel dolgozunk. Alumíniumszulfát előállításánál a kilúgozáshoz a háromértékű vas szulfátjának vizes oldatát használjuk. A találmány szerinti eljárás előnye elsősorban az, hogy az agyag szárításával és kiizzításával kapcsolatos költség és munka elesik, ezenfelül pedig az elérhető kitermelések majdnem kvantitatívak. Ez meglepő, mert a kiizzítatlan agyagnak még tömény ásványi savakkal való feltárása is csak csekély, gyakorlatilag nem értékesíthető hozamhoz vezet; meglepő továbbá azért is, mert a timföldszilikátoknak savakkal, pl. kénsavval 100 C° feletti hőmérsékleteken, zárt tartályban való feltárásánál a termelés, a tapasztalat szerint, a hőmérséklet emelkedésével fokozatosan csökken. Ezzel szemben új és meglepő, hogy a találmány szerinti eljárás alkalmazása csaknem kvantitatív termeléssel jár. Példa: 10 g izzítatlan nyersanyaghoz, melynek öszszetétele: A12 0 3 28,60/0 Si02 54,5% Fe2 O s 3,3o/o Ti02 3,6% Izzítási veszteség 9,5% 100 kcm 20%-os ferriszulfátoldatot adunk és 3 óra hosszat 250 C°-on kezeljük. A szűrlet az első kilúgozás után az anyag Ál2 0 3 -tartalmának 48,5%-át tartalmazza oldva. A művelet háromszori megismétlése után az agyag A12 0 3 tartalmának 99,8-át az alumíniumszulfát alakjában termeljük ki. A maradék öszszetétele: Á12 0 3 : 0,0%,' Fe 2 0 3 : 49,8%, Ti03 : 2,8%, SÍO2: 3,3%, izzítási veszteség: 9,7%. Folytonos ellenáramú- kilúgozással 250 C°-on ugyanezen eredményeket érjük el. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás alumíniumsók előállítására alumíniumszilikátokból, melyre jellemző, hogy izzítatlan nyers agyagot vagy más alumíniumszilikátokat 100 C° feletti hőmérsékleten zárt, tartályokban vassók oldataival reagáltatunk. 2. Az 1. igénypont, szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy a reakciót ellenáramú kilúgozással folytatjuk le. 3. Az 1. és 2. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, melyre jellemző, hogy vassóként a háromértékű vas szulfátját használjuk. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója 2654. Terv Nyomda, 1958. — Felelős vezető: Gajda László
