144154. lajstromszámú szabadalom • Eljárás flexiblevarrott cipók, házicipők, papucsok, szandálok és tipegők előállítására
Megjelent: 1958. augusztus hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMILEfRÁS 144.154. SZÁM 71. a. 1—29. OSZTÁLY — KO-879. ALAPSZÁM Eljárás flexiblevarrott cipők, házicipők, papucsok, szandálok és tipegők előállítására Kőszegi Mihály budapesti lakos Bejelentés napja: 1955. év május hó 23. Flexiblevarrott cipők, házicipők, papucsok, szandálok és tipegők régóta ismeretesek, készítésük kaptafára húzással történik, amihez a találmányi eljárással szemben) lényegesen nagyobb felsőrészre van szükség, miáltal több felsőrész, anyagot kell felhasználni. Munka tekintetében is lényegesen több munkát igényel, minőség tekintetében pedig messze mögötte áll a találmányi eljárással készült flexiblevarrott cipők, házicipők, stb. minősége mögött. Az eddig ismert flexiblevarrott cipők, házicipők stb. foglalótalpbélése , kizárólag bőrből készül de ez a foglalótalpbélés nem a cipő, házicipő stb. öszetartását szolgálja, hanem csak egy beragasztó talpbélést helyettesít. Az eddig ismert flexiblevarrott eljárással készült cipők, házicipők, stb. felsőrész alsószélét közvetlenül a járótalphoz varrják és az így alkalmazott varrás kettős célt szolgál, ez tartja össze az egész cipő, házicipő stb. felsőrészét, és ugyanakkor ez rögzíti a járótalpat a felsőrész széléhez, ezért van az, hogy ha a járótalp anynyira megkopik, hogy a varrás elkopott, és minthogy ez a varrás van hivatva a cipő, házicipő stb. összetartásária is, így az összetartásból a varrásra gyakorolt húzóerőnek az elkopott varrás nem tud ellenállni, az elkopott fonalak a járótalpból kihúzódnak és a cipő, házicipő stb. széjjelmegy. A találmányi eljárással készült flexiblevarrott cipők, házicipők stb, kaptafárahúzás nélkül készülnek, és így lényegesen kisebb felsőrészre van szükség, mint a kaptafárahúzás alkalmazásával használnak. A kaptafárahúzás alkalmazásával használt felsőrész alsószélét mintegy 1—l1 /? cm-rel nagyobbra kell készíteni, hogy a felsőrészt szegekkel a kaptafához tudjuk erősíteni, majd a megfelelő ragasztások és talpvarrás után levágják. A találmányi eljárással készült cipők stb. felsőrészéhez ilyen felsőrésztöbbletre nincs szükség. A találmányi eljárással készült cipők stb. ugyancsak foglalótalpbéléssel készülnek mely foglalótalpbélés egyben a beragasztó talpbélést is képezi, és az eddig ismert eljárással szemben előnye, hogy helyéről nem mozdulhat el, a széle körül nem görbülhet fel, mert a széle a cipő stb. belső méretén túlnyúlik a járótalp nagyságának megfelelően, és a felsőrész alsószéléhez körül van varrva, ez a varrás a felsőrészt illetve az egész cipőt stb. erősen egybetartja, és így nem fordulhat elő, hogy a járótalp megkopása folytán az elkopott varrás varrófonal részei a talpból kihúzódnak és a cipő stb. széjjelmegy. Foglalótalpbélésnek használhatunk bőrt vagy műanyagot, de használhatunk ponyva- vagy erős textilanyagot is. ami lényegesen olcsóbb a bőrnél, míg az eddig ismeretes flexiblevarrott eljárással készült cipő stb. készítéséhez ponyvavagy textilanyagból készült foglaló talpbéllés nem, használható, mert járás közben összegyűrődik. A találmányi eljárással készült flexiblevarrott cipők stb. tartósságra egyenértékűek a rámánvarrott cipőkével. A mellékelt rajz —1— ábra egy kész cipőt szemléltet. A —2— és 2/a— ábra az —1— ábra III.—IIL-ial jelzett rész keresztmetszetét szemlélteti összevarrás előtti állapotban. A pontosan kiszabott és összevart felsőrészt —a— és a foglalótalpbélést —b— az —f—el jelölt részen egymáshoz körülvarrjuk, miáltal az —a—felsőrész alsószéle —c—pontnál, körül homorúan kifelé hajlik, majd az így kapott peremrészt —2/a— ábra —d— bőr- vagy műanyagszegővel, —-g— vei jelölt részén körülvarrjuk, körülszegjük, mely szegővel a cipő stb. készítését egyszerűbbé gyorsabbá, a cipőt pedig vízhatlanná tettük. A —2— ábra azt. szemlélteti, hogy szegő helyett rámát is alkalmazhatunk, mely rámát a járótalp felvarrásával egyidejűleg varrjuk fel, melyet a —3— ábra —h—val jelzett átvarrási vonal szemléltet. Az eddigiek során láttuk, hogy az eddig ismert készítési eljárással szemben a találmányi eljárásnál a felsőrészt előbb a fog-
