144137. lajstromszámú szabadalom • Eljárás pontos fémes reflexiós felületek előállítására

Megjelent: 1958. augusztus hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.137. SZÁM 48. a. 11—16. OSZTÁLY — TE—142. ALAPSZÄM Eljárás pontos fémes reflexiós felületek előállítására TESLA, národni podnik, Praha-HIoubetin A bejelentő által megnevezett feltaláló: Boleslav BEZDEK, Praha Bejelentés napja: 1957. január 7. A nagy frekvenciás technikában, az ún. üre­ges hullámvezetőknél és hullámmérőknél pon­tos fémes reflexiós felületeket alkalmaznak, éspedig nemcsak sík-, hanem görbe felületűeket is. Az ezek készítésére szolgáló eljárások azon­ban igen komplikáltak és időtrablók, tekintve, hogy azok mechanikus megmunkálással, csiszo­lással és polírozással készülnek. Ismeretesek továbbá olyan készítési eljárások is, amelyek­nél a reflexiós felületeket galvanikusan készí­tett réteggel alakították ki. Ezeknél azonban az a hátrány mutatkozik, hogy galvanikus felvitel­nél a leghoimogénebb fémréteg éppen közvetle­nül arra az alapra, amelyen a fólia (fémréteg) galvanikusan elkészül, helyezkedik el; ezzel szemben a külső rétegen, a galvanikus felvitel hatására, csökkentett homogenitású réteg ke­letkezik. A külső réteg reflexiós rétegként tör­ténő felhasználása esetén azonban nagyon nehéz magasfokú reflexiót kapni, tekintve, hogy le­romlott homogenitása, sőt egyes esetekben fino­man szivacsos struktúrája is reflexiós vesztesé­geket és diszperziót okoz. Az eddig ismert készítési eljárások ismerte­tett elvi hátrányait a találmány szerinti elj kiküszöböli. A találmány alapgondolata abból áll, hogy méretpontos és nem vezető alapra elektrolitikusan felvitt fémfóliát polimerizáló műanyag segítségével magára a reflexiós felü­let szilárd' tartójára ragasztjuk fel, ahonnan a nem vezető alapot, a polimerizáció befejezte után, a fóliáról leválasztjuk. Ezt a leválasztást vagy az 1 alap rugalmas hajlítása (4. ábra), vagy pedig hőlökés (5. ábra) segítségével lehet vég­hezvinni. A mellékelt rajzban az 1—4-ig terjedő ábrák sorrendjében a találmány szerinti eljárás egy kiviteli példáját mutatjuk be. A már említett, méretpontos, nem vezető alapot itt az 1 csiszolt üveglap helyettesíti. Ennek finomra csiszolt felületén redukció segítségével, ismert- eljárás­sal vékony 2 ezüstréteget hozunk létre, amely rétegre először galvanikus úton a 3 vörösréz­• fóliát visszük fel, melynek vastagsága annak megfelelő merevségét biztosítja (2. ábra). Idő­közben a reflexiós felület szilárd 5 hordozójára, amely pl. simára megmunkált felületű acél­lemez lehet, olyan polimerizációs műanyag vé­kony rétegét visszük fel, amely műanyagnál a végső polimerizációs reakció normális hőfokon és hőhozzávezetés nélkül folyik le; ezen a mó­don az acéllemezt a vörösrézfóliához hozzá lehet ragasztani. Ezekután az előállítási eljárás utolsó mozza­nata következik (4. ábra): a cél az; 1 alap levá­lasztása a 2 ezüstrétegről. A találmány értelmé­ben ezt a leválasztást az 1 alap rugalmas defor­mációja révén érjük el. Ez a deformáció a 3 rézfólia és a 2 felvitt ezüstréteg között csupán egész (»sekély elmozdulást okoz >6S cl2 cl 2 vékony ezüstréteg bármily megsértése vagy deformá­ciója nélkül megy végbe. Ezen a módon tehát az 5 szilárd hordozón a 2 reflexiós felület képződik, amelynek felülete megfelel az 5 hordozó sima és fényes felületé­nek. Az 5 hordozó felületén esetleg még mutat­kozó egyenetlenségek (pl. a megmunkálás nyo­mai) a már polimerizált, műanyag rétegei által kiegyenlítődnek, úgy hogy az egyenetlenségek semmiképpen sem befolyásolhatják a 3 réz­fóliát, illetőleg a 2 ezüstréteget. Az 5 szilárd hordozó az egész szerelvény felvitelét meg­könnyíti, tekintve, hogy azt megerősítő alkat­részekkel, pl. csavarokkal minden nehézség nél­kül el lehet látni. A találmány szerint előállított reflexiós felü­let teljesen kifogástalan minőségű, mert ref­lexiós rétegének felülete a lehető leghomogá­nebb, ami különösen a skin-effektusra való te­kintettel előnyös. Ez annyit jelent, hogy a 2 vékony réteg nagy elektromos, vezetőképesség­gel bír. Ha ugyanis az 5 hordozót fémből kép­zeljük el, akkor közötte' és a 3 rézfólia, továbbá a vele elválaszthatatlanul egybekötött 2 ezüst­rétegből képzett reflexiós felület között a poli­merizált műanyag alkotta szigetelő közbenső ré­teg képződik. Ezekre a körülményekre való te­kintettel a találmány révén a nagy frekvenciájú

Next

/
Oldalképek
Tartalom