144131. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés a szénmaradékok eltávolítására karburált szén- vagy koksz-vízgázt nehézolaj segélyével fejlesztő létesítményekből
Megjelent: 1958. augusztus hó 1-én. UKSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.131. SZÁM 26. d. 8. OSZTÁLY - WA-60. ALAPSZÁM Eljárás és berendezés a szénmaradékok eltávolítására karburáit szénvagy koksz-vízgázt nehézolaj segélyével fejlesztő létesítményekből Bejelentő: Wagner Othmar, mérnök, Milano A szabadalom bejelentésének napja: 1956. október 1. A találmány eljárásra vonatkozik karburátorokból szénlerakódások eltávolítására, mely lerakódások nehézolajok alkalmazásánál az; olajelgázosítás fázisa alatt képződnek. Karburáit szén- vagy koksz-vízgáznak nehézolaj segítségével történő előállítását célzó eljárások, váltakozó üzemben működnek "és a melegfúvatási szakasz: alatt a gázfejlesztőből jövő öszszes fúvógázt a karburátoron vezetik át. Nagymennyiségű szekunder-levegőnek a karburátorba adásával a fúvógázon kívül a szénmaradékot is megkísérlik elégetni. Nem szorul bővebb magyarázatra és ismertnek, tételezendő fel, hogy ezeknél az eljárásoknál a befűvott szekunderlevegő elsősorban a fúvógázzal lép reakcióba és így csupán a fölös szekunderlevegő ég el a szénmaradékokkal. Ennél az; üzemrendszernél tehát egyrészt tetemes mennyiségű szekunderlevegőre van szükség a karburátorokban, ami ebben a készülékben tetemes hőeimelkedést von maga után és másrészt a fúvógáznak elégetése folytán a szénmaradékok tökéletlenül égnek el. Ezért ilyfajta berendezéseket időnként üzemen kívül kell helyezni, hogy a karburátorban felhalmozódott olajkoksz-lera.kódásokat eltávdlíthassuk. A találmány célja elsősorban az, hogy eleve megakadályoztassák olaj koksznak a készülékben való felhalmozódása és hogy a gázfázis alatt képződő szénlerakódások az utánakövetkező fúvási fázisban maradéktalanul elégettessenek. Ezt a találmány szerint azzal érjük el, hogy a fúvási fázis szabályozható időtartama alatt a generátorból jövő gázt akként vezetjük, hogy részben vagy egészben megkerüli a karburátort. Ez az intézkedés lehetővé teszi oly szekunderlevegő-mennyiségnefc a karburátorba való feladását, mely a szénmaradék tökéletes elégetésének biztosításához szükséges. A mellékelt rajz, példaképpen, oly olajjal dúsított szénvíz-gáz-fej lesztő létesítményt szemléltet függélyes metszetben, mely a szénmaradékok kiküszöbölésére való, találmány szerinti berendezéssel van felszerelve. A feltüntetett berendezés alkatrészei: a szokásos szerkezetű, szilárd tüzelőanyaggal megrakott 1 gázfejlesztő; a kiválóan tűzálló szerkezeti anyaggal bélelt 2 karburátor, melynek felső részében kiválóan tűzálló anyagból való 21 rácsosszerkezet foglal helyet, mely hőtárolóként szolgál, mimellett a tulajdonképpeni olajelgázosítóként itt a karburátor alsó része szolgál, melynek csupán legalsó részében van néhány réteg 22 rácsos szerkezet, egyébként azonban téglamentes kamraként talál •alkalmazást; kiválóan tűzálló szerkezeti anyaggal bélelt 3 rögzítő, mely belül egész magasságában, hőtárolásra alkalmas 23 rácsosszerkezetet hord; hulladékhőértékesítő berendezés, mely 4 égési kamrából, 5 hulladékhőkazánból és a 6 gőztúlhevítőből áll; hidraulikus szedőedény, mely hidraulikus zárként a termelt gáz vezetékébe van iktatva. A leírás, egyszerűség okából, csupán két munkaíázisú (fúvás és gázosítás) berendezést ismertet, mivel a találmány szerinti eljárás csak a fúvási fázisra vonatkozik, mely a gázosítási folyamatot —• tekintet nélkül arra, vajon, alulról és: felülről, vagy csupán alulról történik — nem befolyásolja. Az ismert eljárásoknál az 1 gázfejlesztőben fejlesztett fúvógázt, vezetéken át, fent és lent, 2 karburátorba vezetjük be, mely gáz a karburátoron, szekunderlevegő hozzáadásával, az egyik vagy másik, irányban átáramlik. A 2 karburátor és a 3 rögzítő közötti összekötővezeték útján a részben vagy egészben elégett fúvógáz a 3 rögzítőbe kerül és érzékelhető melegét az ezen való átvezetés közben, a 23 rácsos szerkezetnek adja át. A 3 rögzítőből kilépő gázokat azután gyakran hulladékhő-kazánon vezetik át. Mint már említettük, ennél az eljárásnál szükségképpen az összes fúvógáznak mindkét, készüléken kell átvonulnia. Ezzel szemben a fúvási folyamat a találmány szerinti eljárásnál a következőképpen folyik le:
