144129. lajstromszámú szabadalom • Kivilágított vágánytáblás állítóasztalok elemeinek sík, át nem tört felületű és átlátszó anyagból készült fedőlapból álló lefedése

Megjelent: 1958. augusztus hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.129. SZÄM 20."i. 24-29. OSZTÁLY — WE—154. ALAPSZÁM Kivilágított vágány táblás áíiítóasztalok elemeinek sík, át nem tört felületű és átlátszó anyagból készült fedőlapból álló lefedése VEB Werk für Signal- und Sicherungstechnik, Berlin, Berlin—Treptow . • A bejelentő által megnevezett feltalálók: Waníosch Josef, mérnök, Berlin-Reinickendorf és Granzow Richard, mérnök, Potsdam A bejelentés napja: 1957. január 8. A találmány kivilágított (átvilágított) vágány­táblás állító asztalok elemeinek lefedésére vo­natkozik és célja a fedőlapnak az elemtesteken való biztos, de oldható rögzítése, az összképet zavaró rögzítő részek, mellőzésével. Már ismeretesek vágánytáblás áíiítóasztalok elemeinek, olyan lefedései, amelyeknél a fedő­lapot, amelyen fényvezető üvegékek nyúlnak keresztül, süllyesztett csavarok rögzítik az; elem­testeken. A rögzítésnek ezt a módját a csavarok­nak a vágánytáblára gyakorolt zavaró na.iása., valamint a, nem, gazdaságos nagyszámú csavar miatt olyan értelemben már továbbfejlesztették, hogy a rögzítés, céljára kis fémkeretet használ­nak, amely a már át nem tört, sík és átlátszó anyagiból készült fedőlapon túlnyúlik: és a, ke­rettel összefüggő, lefelé hajlítandó hevederekkel valósítja meg a kapcsolatot az, elemtestekkel. Azonban ez; a mód sem, jelenti, a feladat, kielé­gítő megoldását, mert az egyes vágánytábla, ele­meket körülvevő keret az1 összetett vágánytábla összbenyomását éppen úgy zavarja, mint a ko­rábbi megoldások, amennyiben a fedőlapot kö­rülbelül 2 mm-rel, eltakarja, ami továbbá azt is lehetetlenné' teszi, hogy például a, váltók fény­jeleit az, egyes vágánytábla eleinek széleihez olyan közel helyezzük el, amint azt a minden­kori körülmények megkívánják. Ezenkívül az itt alkalmazott tartóhevederek — azok törésé­nek veszélye miatt — nem teszik lehetővé a fedőlap többszöri oldását a testről. A találmány az ismert megoldások előbb em­lített hátrányait, olymódon küszöböli ki, hogy az 1 fedőlapnak — előnyösen négy — saját anyagból kialakított 2 tartóhevedere (szára vagy füle) van, és ezek a maguk részéről 3 fu­ratokkal vannak ellátva. A furatok, a fedőlapot ráhelyezve a 4 vágánytábla elemtestre, ez utób­biakon megfelelően elhelyezett 5 nyúlványokba rugalmasan, bekapcsolódnak. A találmány előnyei-abban állnak, hogy a ja­vasolt lefedés a vágánytáblás állítóasztal adta összbenyomást egyáltalában nem. befolyásolja zavaróan, úgy, hogy tökéletesen tiszta, áttekint­hető, a, vágányzatot összes, berendezéseivel, szem­léltető kép keletkezik. Emellett a megoldás gaz­daságosan (olcsón) előállítható az; elemtestek le­fedésének korlátlan számú oldhatóságának meg­óvása mellett. Mint, különös előny jelentkezik az a körülmény, hogy ezzel a rögzítési, móddal van először adva annak lehetősége is, hogy az egyes vágány jelzéseket, közvetlenül a vágány­táblás állítóasztal elemeinek szélén lehessen el­helyezni. A találmány egy további kiviteli, alakja sze­rint a fedőlap és tartó hevederjei egyetlen, át­látszó anyagból készült egységes egészet képez­nek. Az alábbiakban a találmányt egy, a rajzban bemutatott kiviteli, példája, alapján részleteseb­ben ismertetjük. Az 1. ábra egy teljes (komplett) vágánytáblás állítóasztalelem metszete, két egymással szem­benfekvő tartóhevederpár síkjában, a 2. ábra a fedőlap és a tartóhevederek együttes oldal­nézete. A szokásos méretű 1 fedőlap sík és azon nin­csenek áttörések, a 6 felületre1 pedig a minden­kori jelek nyomtatással vagy például levonó­képek. segítségével is felvihetők. A felületet ön­magában véve ismert anyag, amilyen például egy tompa,, színtelen lakkbevonat vagy átlátszó fólia, védi a sérülések ellen. Ezen a fedőlapon előnyösen négy, 2 tartóiheveder van, amelyek a fedőlappal összefüggő egészet alkotnak. Az; ösz­szes tartóhevedereken azonos magasságban 3 furatok (lyukak) vannak. Ha már most a fedő­lapot az áttörésekkel ellátott laza 8 közbenső lapra helyezik, akkor az említett hevederek túl­nyúlnak, a 8 lapon és (2. ábra) a 4 elemtesteken bemélyítve elhelyezett. 5 nyúlványokba a 3 fu­ratok rugalmasan, bekapcsolódnak (befogódz­nak). Ez egyrészt rögzíti a laza közbenső lapot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom