144119. lajstromszámú szabadalom • Indirekt fűtésű katóda és eljárás annak előállítására
Megjelent: 1958. augusztus hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.119. SZÁM 21. g. 1-16. OSZTÁLY — EE-425. ALAPSZÁM Indirekt fűtésű katóda és eljárás annak előállítására Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest A bejelentő által megnevezett feltalálók: Hédi Endre és Sági György mérnökök, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1956. szeptember 29. 1. pótszabadalom a 143 848 lajstromszámú törzsszabadalomhoz. A 143.848 lajstromszámú törzsszabadalomban olyan indirekt fűtésű katódát helyeztünk védelem alá, melynél a fűtőtest-szigetelőréteg felülete és/vagy a katódcső belső felülete olymódon van kialakítva, hogy a felület emisszivitása az abszolút fekete testre vonatkoztatva (&) nagyobb mint a tiszta alumíniumoxidé (ALCh), tehát 0,4-nél nagyobb. Ezen intézkedéssel indirekt fűtésű katódák azon hátrányait küszöböltük ki, hogy az általában fehér színű és alumíniurnoxidból (ALQ.s) készült fűtőtest-szigetelőréteg és a katódcső tükörfényes belső felülete között kialakuló előnytelen sugárzási viszonyok: a fűtőtest 'szükségtelenül magas hőmérsékletét eredményezik, valamint az átvezetési és átütési tulajdonságok rosszak, továbbá, hogy a szigetelőrétegben mindig jelenlevő szennyezéseik a magas hőmérséklet következtében zavaró emissziókat okoznak. Törzsszabadalmunk azon a felismerésen alapul, hogy a katóda belső rendszerének káros magas hőfoka csökkenthető azáltal, hogy ha a szigetelőréteg felülete és/vagy a katódcső belső felülete sötét. Ekkor ugyanis a sugárzási viszonyok olymértékben megjavulnak, hogy ugyanakkora fűtőteljesítmény mellett a katód-fűtőtest hőmérséklete 100 C°-kai is' alacsonyabb lehet. Törzsszabadalmunk kiterjed az ilyen indirekt fűtésű katódák előállítására szolgáló eljárásra is. Ennek értelmében a katódát felfűtés közben úgy kapcsoljuk, hogy a fűtőtestre a katódhoz képest negatív feszültséget adunk. Ilymódon elektrolízis játszódik le, melynek során a szigetelőréteg egyes részei az elektrolízisben anód szerepét játszó katódcső felé vándorolnak és a szigetelőréteg, ill. a katódcső belső felületén lerakodva « = 0,4-nél nagyobb emisszivitású réteget , képeznek. Az ilymódon előállított katódszerelvényben a fűtőtest-szigetelőréteg felülete és a katódcső belső felülete szürke ill. fekete lesz. Jelen találmányunk azon a felismerésen alapul, hogy az ALOs szigetelőréteg vezetőképessége krómoxid (CnOs) adagolásával javítható. Egyrészt olymódon, hogy a szigetelőréteg anyagához krómoxidott adagolunk, keverés, krómhidroxidos kicsapás vagy a kristályszerkezetbe magas hőmérsékleten való beépítés útján. Legelőnyösebbnek mutatkozott 3—10% CraOs alkalmazása. A krómoxid javító hatása olymódon is érvényesíthető, hogy az elkészült AlsOs szigetelőtest felületét krómoxidos alumíniumoxiddal bevonjuk, pl. kataforetikus eljárással. A fenti módokon elkészült katódszerelvény színe megfelelő színterelés után piros és a törzsszabadalom szerinti eljárással sötétíthető. Ez oly módon történik, hogy felfutáskor a fűtőtestet a katódcsőhöz képest negatív feszültségre kapcsoljuk és 100—500 V feszültséggel 30—90 százalékkal a katóda üzemi hőmérséklete felett 10 perctől 20 óráig terjedő időtartamra kezeljük. Az időtartamot az egyes csőtípusok szerint az adott határok között kell megválasztani. A jelen találmány szerinti katódszerelvényben a fűtőszál-szigetelőréteg felületének és a katódcső belső felületének emisszivitása beállítható olymódon, hogy az az abszolút fekete testre vo~ natkoztatva -? = 0,4-nél nagyobb legyen. Szabadalmi igénypontok: 1. A 143848 lajstromszámú törzsszabadalom 1. igénypontja szerinti katóda kiviteli alakja azzal jellemezve, hogy a szigetelőréteg anyaga krómoxidot (Cr2 Os) tartalmaz. 2. Az 1. igénypont szerinti katóda kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szigetelőréteg 3—10% krómoxidot (CniOs) tartalmaz. 3. Az 1. igénypont szerinti katóda kiviteli
