144118. lajstromszámú szabadalom • Optikai kettős törést előállító kompenzátor, különösen üvegtestek feszültségének vizsgálatához

Megjelent: 1958. augusztus hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.118. SZÁM 42. h. 17-22. OSZTÁLY — EE-409. ALAPSZÁM Optikai kettős törést előállító kompenzátor, különösen üvegtestek feszültségének vizsgálatához Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rí., Budapest. A bejelentő által megnevezett feltaláló: Porubszky Jenő technikus, budapesti lakos A bejelentés napja: 1956. augusztus 28. A találmány nyomott üveg-mérőhasábbal működő, kettős törést előállító optikai kompenzátorban a mérőhasáb nyomófesizültségének szabályozására alkalmas szerkezetre vonatkozik. Az üvegfeszültségek vizsgálatánál használatos kompenzátorok olyan műszerek, amelyekkel a polarizált fényben egymásra merőlegesen rezgő két sugár között szabályozható és ismert mértékű fáziseltolódást lehet létrehozni. A különféle elvek alapján működő kompenzátorok egyike a nyomott üveghasábos kompenzátor, amelynek működése a külső mechanikai erővel feszültségessé tett üveg kettőstörővé válásán alapszik. Ha egy síkbeli és egy egyirányú feszültségállapotúvá tett üveghasában keresztül a feszültség irányára merőlegesen polarizált fényt bocsátunk át, a fénysugárban létrejövő fény-fáziseltolódás (retardáció) mértéke az üveg fajlagos tulajdonságán és az üvegben megtett fény-úthosszon kívül a retardációt létesítő feszültség nagyságától függ. Ha tehát egy egyenletes vastagságú üveglemezt (mérőhasábot) annak síkjára merőleges keresztmetszetében egyenletesen elosztott nyomás alá helyezzük, akkor a síkjára merőlegesen áthaladó fénysugarakban meghatározott egyenlő nagyságú retardáció keletkezik. A külső nyomás változtatásával arányosan a retardáció mértéke is változik. A mérőhasáb befogására, feszültség alá helyezésére és a benne keletkezett feszültség jelzésére eddig oly szerkezetek voltak ismeretesek, amelyek folyadéknyomással működtek. A mérőhasábot hengerben mozgó dugattyú segítségével hidraulikusan terhelték és a folyadék nyomását mérték Bourdon-csöves manométerrel, amelyet vagy a mérőhasábban keletkező nyomófeszültségre vagy közvetlenül a létrejött retardációra kalibráltak. Az ilyen szerkezetek: több hátrányt mutatnak. A hidraulikus részek tömítése nehézségekbe ütközik, tekintettel arra, hogy nagy folyadéknyomások szükségesek és azokat nagy precizitással kell tudni szabályozni. További hátrányt jelent az. is, hogy a hidraulikus hengerben mozgó dugattyú, mely a mérőhasábra a nyomóerőt kifejti, nem tehermentesíti teljesen a mérő.hasábot a dugattyúra ható nyomás megszűntével, vagyis amikor a Bourdon-csöves manometer már 0-t mutat, aminek pedig az a következménye, hogy a mérőhasábot nem tudják teljesen 0-feszültségállapotba helyezni és ezáltal kis feszültségeket nem tudnak pontosan, mérni. Ennek oka abban van, hogy a dugattyúnak a hengerben való mozgatásához — tekintettel a tömítési súrlódásokra — erő szükséges, tehát a folyadéknyomás megszüntetése után a mérőshasábon a dugattyúnak egy minimális nyomása visszamarad. A találmány célja ezen hátrányok kiküszöbölése. A találmány tárgya szerkezet optikai kettőstörést előállító kompenzátorban a mérőhasáb szabályozható nagyságú nyomófeszültség alá helyezéséhez, amelyet közös forgáspont körül elfordíthatóan ágyazott két kar jellemez, melyeknek közös csuklópontjuktól távolabb eső végeiken egymáshoz képest való elmozdításukra alkalmas szervei, valamint ezen szervekkel ellátott végeik és a közös csuklópont között elrendezett, a mérőhasábot a két kar közé nyomóigénybevételre befogó szervei vannak. Találmányunkat a mellékelt ábrán bemutatott példakénti kiviteli alak kapcsán részletesebben ismertetjük. Az ábrán látható (1) forgáscsap körül forgathatóan két kart ágyaztunk, egy lényegileg merev (3) kart és egy részben merev és részben rugalmas kiképzésű (2) kart. A (2) kar (4) végét és a (3) kar (5) végét (6) csavarral és (7) csavaranyával láttuk el, melynek segítségével a (2) és (3) kar (1) forgáspont körül egymáshoz képest mozgathatók. A (2) és (3) kar közé az (1) forgáspont és a (4) és (5) végek közötti szakaszon helyeztük be a mérőhasábot megfelelően kiképzett (8) ágyazószervben olymódon, hogy az ágyazószerv (9) és (10) csúcsai, melyek: a benne elhelyezett mérőhasáb geometriai középtengelyében