144112. lajstromszámú szabadalom • Kötöttpályás járművek légnyomásos fékjeinek vezérlőberendezése
Megjelent: 1958. augusztus hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.112, SZÁM 20. f. 26-50. OSZTÁLY — DA—133. ALAPSZÁM Kötöttpályás járművek légnyomásos fékjeinek vezérlőberendezése Danek Josef, Tremosnice és Kovoíis, narodni podnik, H.edvikov, Caslav mellett (Csehszlovákia) A bejelentés napja: 1957. január 8. Kötöttpályás járművek légnyomásos fékjeinél gyakran alkalmaznak egy teret, amelyben a fékezés és a fék oldása közben állandó nyomást tartanak: ez az úgynevezett vezérlő légtartály. Ezt a vezérlő légtartályt a fék vezérlőberendezésének egyik szelep eleme útján úgy működtetik, hogy azon idő alatt, amikor a fékhengerben sűrített levegő van a tartály és a fék főlégvezetéke közötti összeköttetés zárva legyen. Ezzel szemben a légtelenített fékhengernél az összeköttetést a vezérlő légtartállyal fenntartják, hogy utóbbit sűrített levegővel feltölthessék, illetve, hogy kisebb nyomásingadozások kiegyenlíthetők legyenek. A sűrített levegő ebből a tartályból azután a vezérlőberendezésnek további szeleptagjait működteti, mint például azt a szeleptagot, amely a fékhengernek sűrített levegővel való töltését, valamint annak légtelenítését is létrehozza, vagy a, gyorsító tagot, amely a fékezés kezdetekor a fővezetékből korlátozott mennyiségű sűrített levegőt vesz el és az nymodon bekövetkező nyomásesökkenésnél a fékezőhullám gyorsabb terjedését' okozza a szerelvény mentén. Ha azt kívánjuk, hogy a fék hosszabb pályaszakaszokon is megbízhatóan működjék, fékezés és fékoldás közben nem szabad a vezérlő légtartályban nyomásesésnek bekövetkezni. Ha ez nem. így van a fékhengerben, a vezérlő légtartály nyomásától függő nyomásesés következik be és ezzel egyidejűleg a fékhatás csökken, ami komoly zavarokat okozhat. Mivel a fék oldott állapotában is lehetővé kell tenni kisebb nyomáskülönbségek kiegyenlítését a vezérlő légtartály vezetékében, amelyben, a zárószelep van, egy kalibrált nyílás, az úgynevezett érzéketlenségi nyílás van, amely légtelenített fékhengernél abban az esetben, ha a nyomás a fővezetékben lassan csökken, lehetővé teszi a levegő átömlését a vezérlő légtartályból a fővezetékbe: ezt nevezzük a fék érzéketlenségének. Üzemi okokból lehetségesnek kell lenni az érzéketlenség határain belül a vezérlő légtartály nyomását 0,3 kg/cm2 nyomással legkésőbb 60 másodpercen keresztül csökkenteni anélkül, hogy a fék működésbe lépjen. Ezzel szemben szükség van arra, hogy a fékezési hullám a szerelvény mentén nagy sebességgel haladjon végig, hogy ezzel a fékek hatása közötti különbségek a szerelvény elejei és vége között kicsik maradjanak és azok a reakciók, amelyek a fékek egyenlőtlen működésénél fellépnek, csökkenjenek. Ha a fékezési hullám gyors terjedését kívánjuk elérni a vonatszerelvény mentén, a féknek vagy legalábbis gyorsító tagjának a fővezetékben, aránylag kis —• például 0,1 kg/cm2 — nyomásesésnél már reagálni kell, ha ez a nyomásesés elég gyorsan következik be. Egyes ismert fékberendezések szerkezetében van egy önműködő vezérlő tag és egy önműködő gyorsító tag. E két tag működését a vezérlő légtartályban és a fővezetékben uralkodó nyomások különbsége befolyásolja, miközben a gyorsító tag az; említett terekben kisebb, például 0,1 kg/cm2 nyomáskülönbségnél, míg a vezérlő tag nagyobb, például 0,2 kg/cm2 nyomáskülönbségnél kezd működni. A gyorsító tag érzékenységét az a törekvés szabja meg, hogy a vonatszerelvény mentén a fékezési hullám, gyors, tovaterjedését hozzuk létre1 , míg a vezérlő tag: érzékenységét úgy választják meg, hogy a. hosszú szerelvények» végén levő járművek fékjeinek oldása is, könnyen történhessék. Ugyanis a fék csak akkor oldódik, ha a, nyomás, a fővezetékben a vezérlő tag érzékenységének szintjéig emelkedik. Minél jobban megközelíti ez a nyomásszint a kezdeti üzemi nyomást, annál nehezebb a hosszú vonatszerelvények fékjeinek kioldása. Ha az érzéketlenség ellenőrzésénél a fék. működtetésének nem szabad bekövetkezni, a vezérlő légtartály érzéketlenségi nyílásának olyanra kell méretezve1 lenni, hogy lehetővé tegye a nyomásnak a vezérlő tartályban 60 másodpercen belüli, például 0,3 kg/cm2 nyomásesökkenését a levegőnek a fővezetékben való áramlásánál, miközben a nyomáscsökkenés, a vezérlő légtartály és a fék fővezetéke között a gyorsító tag érzékenységének értékét, tehát ebben az esetben 0,1 kg/cm2 -et nem lépheti túl. Ha tehát a nyomáscsökkenésnek a vezérlő légtartályban az említett kis nyomásesésnél már létre kell jönni, az érzéketlenségi nyílásnak jelentékeny nagy keresztmetszetűnek kell lenni, A vezetékben a
