144107. lajstromszámú szabadalom • Világító uréter - szonda

Megjelent: 1958. augusztus hó 1-én. ORSZÁGOS TALALMANYJ HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.107. SZÁM 30. k. 7—19. OSZTÁLY — BO-490. ALAPSZÁM Világító uréter-szonda Dr. Bosnyák Béla főorvos, dr. Jobbágyi György főorvos és Szél Kornél elektrotechnikus, budapesti lakosok A bejelentés napja: 1955. szeptember 30. A hasüregben végzett különféle (nőgyógyá­szati, sebészeti, urológiai) műtétek esetében gyakran van szükség az uréterek (a veséből a húgyhólyagba vizeletet szállító vezeték) felkere­sésére. Ez a művelet az uréterek rejtett anató­miai helyzete miatt sokszor igen körülményes, technikailag niehezen keresztülvihető, a keres­gélés közben gyakran erős vérzés támad és emiatt a műtét ideje tetemesen elhúzódik. Gya­kori az uréterek sérülése, minthogy a műtét fo­lyamán előfordulhat azok átvágása, bemetszésé, zúzása vagy erekkel való összetévesztés miatti lekötése. E hibák a műtét sikerét, a beteg egészségét, sőt életét veszélyeztethetik. Ezért kí­vánatos, hogy a műtétek során az, uréter mesz­szemenően óvható legyen a sérülésiektől és ki­készítése a legkíméletesebben történjék. A találmány szerinti világító uréter-szonda ezt a célt szolgálja. Az uréterek felkeresése e szonda segítségével minden esetben megtörtén­het néhány másodperc alatt. A találmány szerinti uréter-szonda alkalma­zása olymódon történik, hogy a műtét előtt hó­lyagtükör segítségével két ilyen uréterszondát vezetünk be az uréterekbe. A műtétnek abban a szakaszában, amikor az uréterek kikészítése, ill. felkeresése kezdődik, a szondákban levő vi­lágító lámpákat felvillantjuk. így az uréter helyzete könnyen megállapítható. Utána a szon­dák eltávolíthatók az uréterből. Ez a világító uréter-szonda módot nyújt to­vábbá az uréter megtöretésének, daganatos el­változásainak műtét közben való könnyű felke­resésére és az uréterkövek könnyű és gyors • lokalizálására. A találmány szerinti uréter-szondának három része van: a tulajdonképpeni szonda, a hajlé­kony műanyagcsővel védett csatlakozó kábel és a szerelvénydoboz. Maga a szonda vékony, át­tetsző hajlékony műanyagcső, mely az egyik vé­gén kúposra van kialakítva, ebben foglal helyet a világítótest. Ellentétes végén kapcsolódik a csatlakozókábelhez, mely a szondát a szerel­vénydobozban elhelyezett áramforrással és egyéb szerelvényekkel összeköti. A találmány szerinti világító urét-erszonda példaképpeni kiviteli alakját az alábbiakban is­mertetjük: A tulajdonképpeni szonda, amelyből műtét esetén rendszerint két darabot használunk, kb. 60 cm hosszú és 2 mm átmérőjű, teljesen át­tetsző hajlékony PVC csőből áll, célszerűen centiméter beosztással ellátva. A cső kúposra kialakított és légmentesen zárt végébe egy mi­niatűr 3 voltos cső-izzólámpa van beépítve. Az izzólámpából két hajlékony kábel vezet a cső másik végén levő miniatűr csatlakozó dugóhoz. A kábeleket a csőben egy 1,2 mm-es zongo-ra­huzalból készült hajlékony spirálrugó védi, ez egyben a szonda merevítésére is szolgál.' A csatlakozókábelt ugyancsak hajlékony PVC-cső védi. Ennek hossza célszerűen 90 cm, átmérője pedig 3 mm. Egyik végén miniatűr csatlakozóhüvely, másik végén pedig az áram­forráshoz történő csatlakoztatásra alkalmas kap­csolószerv van. A szerelvénydobozban foglal he­lyet az áramforrásként szolgáló 4,5 voltos zseb­lámpaelem., az áramfeszültséget szabályozó po­tenciométer, valamint a világítótest működteté­sére szolgáló nyomógombos pillanatkapcsioló. Célszerű a szerelvénydobozban megfelelő el­rendezésben, egy kis, izzólámpát isi elhelyezni, mely párhuzamosan van kapcsolva az uréter­szonda világitólámpájávai és így jelzi annak működését. Mind-a szerelvénydoboz, mind a szonda és a csatlakozókábel szerelvényei és részletes kiviteli alakja a találmány keretein belül különböző­képpen változtathatók, az: elektrotechnikának és az ilyen műszerek technikájának ismert fogásai­val és szerkezeti részleteivel. A találmány szerinti világító uréterszonda üzembehelyezése és használata a következő mó­don történik: A két szondát a hólyagtükrön át bevezetik a beteg két uréterébe. Amikor ez meg­történt, a hólyagtükröt eltávolítják. A műtét fo­lyamán a csatlakozókábelt először az egyik, majd a másik szondába dugaszolják. A csatla­kozókábel másik vége állandóan a szerelvény­dobozban levő áramforráshoz marad kapcsolva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom