144094. lajstromszámú szabadalom • Aprítógép, különösen malomipari célokra való hengerszék

Megjelent: 1958. augusztus hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144-094. SZÁM 50. b. OSZTÁLY — WE-58. ALAPSZÁM Aprítógép, különösen malomipari célokra való hengerszék A Magyar Állam, mint a feltalálók: Bass Emil ny. egyetemi tanár, Heyn György főmérnök és Weltzel Károly kutatásvezető, budapesti lakosok jogutódja A bejelentés napja: 1951. december 5. A találmány aprítógép, különösen malomipari célokra való hengerszék. Mint ismeretes, a malomiparban a hengerszé­kek az: őrlési munkát három fokozatban végzik el. Ezek a töretés, vagyis a szemes termény ap­rítása és eközben a héjnak a lisztes részektől leg­alább nagyjában való elválasztása, a fölbontás, vagyis a -dara- és derceszemcséken levő fino­mabb héjrészeknek az endospermiumtól való el­választása és végül a tulajdonképpeni őrlés, vagyis a dara- és dercerészeknek lisztté való át­alakítása. Finomabb és legfinomabb őrlemények előállítása esetén ez az aránylag körülményes és több fokozatra oszló technológia mindezideig vi­szonylag költséges és nagyterjedelmiű berende­zéseket, nevezetesen több henger széket, vagyis sorozatosan elrendezett hengerpárokat tett szük­ségessé. Ezért kisebb malmok, illetőleg gépek az ismeretes sima (paraszt-) vagy legfeljebb fél­magas őrlésre kényszerültek, ez viszont mind a minőség, mind a darahozam szempontjából vi­szonylag előnytelen volt. A magasőrlésnél a hen­ger pár ok számát még fokozza az a követelmény, hogy a héjuktól már megszabadított magbel­sőknek nem szabad egyszerre összezúzódniok, nehogy túlzottan sok gyengeminőségű, úgyneve­zett töretliszt keletkezzék. E hátrányok kiküszöbölése végett javasoltak már oly elrendezést, amelynél a hengerszékek hengereinek egyike alatt a hengerek palástfelü­letét követő, vagyis a megmunkálás szempont­jából homorú megmunkáló felületet, úgyneve­zett kosarat rendeztek el. Ez a két henger között felőrölt szemeket további megmunkálásnak veti alá ugyan, de ugyanekkor hátrányos módon megnöveli az; aprítás útját és így a liszt minősé­gét hátrányosan befolyásoló túlságos fölmelege­dést okoz. Jóllehet tehát az ismert hengerszékek a kő járattal szemben haladást jelentettek, mert az őrlendő anyag útját a megmunkáló felületek között lényegesen megrövidítették, ez az előny a megmunkáló felületek és ellenfelületek egy­máshoz illeszkedő alakja miatt részben ismét veszendőbe ment. További hátránya volt az is­mert berendezéseknek a szerszám és ellenszer­szám viszonylagos mozgását biztosító nagydi­menziójú fogaskerékhajtás, amely különösen a fordulatszám növelésében jelentkező újabb irányzat szempontjából okozott nehézségeket. A találmánnyal e hátrányokat kiküszöböltük. A találmány alapja, az a felismerés, hogy a kí­vánt teljesítmény a kosarak elhagyása esetén is elérhető és ugyanekkor az őrlemény minősége javítható, ha az egymással együttdolgozó szer­szám és ellenszerszám között legalább ötvensze­res fordulatszám különbséget biztosító eszközö­ket alkalmazunk, úgyhogy az ellenszerszám üzem közben gyakorlatilag állónak legyen te­kinthető. A találmánnyal elért kedvező eredmé­nyek mármost valószínűleg annak tudhatók be, hogy az aprítási viszonyok mozgó szerszám és lényegében álló ellenszerszám között a rugal­mas ütközések stb. szempontjából mások, mint egyaránt mozgó két szerszám között. Ezzel az alapvető előnyös különbséggel azonban még szá­mos további előny jár. Nevezetesen, csökken az egész berendezés súlya, mert csak az egyik hen­ger forog, tehát egyrészt kisebbek a dinamikus igénybevételek, másrészt elmarad a nagydimen­ziójú fogaskerékhajtás. Ennek egyenes követ­kezménye, hogy a váz kisebb igénybevételekre méretezhető. További előny, hogy csak egy szer­számot,, illetőleg hengert kell forgásra méretezni és így csak ezt kell nagy teljesítményre mérete­zett csapágyakkal ellátni. De egyszerűbbek a rezgési viszonyok is és így az esetleges rezonan­cia könnyén kiküszöbölhető, mert csak egy for­dulatszámot kell megfelelően megválasztani. A találmány szerinti aprítógépek további előnye, hogy éppen a már említett-különleges aprítási viszonyok miatt viszonylag nagyobb légrést al­kalmazhatunk és így azonos teljesítmény mel­lett viszonylag kisebb felmelegedéssel kell szá­molnunk, tehát viszonylag jobb minőséget érünk el. További előny, hogy a szerszám és az ellen­szerszám viszonylagos kerületi sebessége egy­szerűen szabályozható és a tág szabályozási lehe­tőségek folytán lehetővé válik a viszonylag nagy átmérőjű hengerek mellőzése. Ez anyagtakaré­kosabb, valamint a megmunkálás és karbantar-

Next

/
Oldalképek
Tartalom