144087. lajstromszámú szabadalom • Függőleges csőkemence

Megjelent: 1958. augusztus hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.087. SZÁM 24. b. OSZTÁLY — VA-582. ALAPSZÁM Függőleges csőkemence A Magyar Állam, mint a feltalálók: Vájta László oki. vegyészmérnök, Néber Elemér oki. vegyészmérnök, Filló József oki. gépészmérnök, Magyar Ferenc üzemvezető, valamennyien budapesti lakosok jogutódja Bejelentés napja: 1955. szeptember 12. Ásványolajok hőkezelésére igen jól beváltak a függőleges csőkemencék, melyeknek a fűtőlángot befogadó központos he vi tőtere van, az égők a kemence fenekén vannak elrendezve és a hevítőteret függőleges csövek határolják, melyek a felhevítendő ásványolajat vezetik. Tüzelőanyagként gázt vagy könnyű fűtőolajat használnak, melynek nem világító lángcsóvájával a kemence felső részében központosán elrendezett, tűzálló anyagból készült sugárzó kúpot fehér izzásba hoznak és a hőátadás nagyobb része a kemence csövei felé e szekundér sugárzó kúpról történik. Ezeknél a kemencéknél lényeges szerepet játszik tehát a szekundér sugárzó kúp, melyet tűzálló kerámiai anyagból, vagy tűzálló ötvözött acélból készítenek. A felhasznált fűtőolaj viszkozitása 100 C°-on 5—11 E° között váltakozik és mivel a fenéktüzelésnél a kokszosodás és a visszahulló nehezebb és könnyen krakkolódó alkatrészek nem kívánatosak, lehetőleg kis bitumintartalmú és minden esetben 100 C°-on 12 E°-nál kisebb viszkozitású olajat alkalmaztak. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy effajta csőkemencék tüzeléséhez: nagy bitumentartalmú, továbbá nagy viszkozitású bitumenes olajat is fel lehet használni, ami nemcsak azért előnyös, mert az effajta olaj olcsó, hanem ezekkel az olajokkal, a csőkemencéknél alacsonyabb és egyenletesebb tűztér-hőmérsékletet lehet létrehozni, ami számos előnyt nyújt.. A bitumenes anyagok égésekor szénkiválás mellett ugyanis erősen világító, láng képződik, ami a hősugárzást növeli és egyenletessé teszi. Ez az egyenletes és alacsonyabb tűztérhőmérséklet lehetővé teszi, hogy a kemence hevítőcsöveit az eddig alkalmazott ötvözött acélfajták helyett a találmány értelmében olcsóbb szénacélból készítsük és nincsen szükség tűzálló anyagú sugárzókúpra sem. Célszerű azonban, ha a hengeres kemencetér felső részét nem hagyjuk szabadon, hanem huzatterelő eszközöket alkalmazunk, melyeket szénacélból vagy még annál is kisebb hőállóképességű anyagból készítünk. E huzatterelő szerv alakja hasonló lehet az eddig alkalmazott sugárzókúpokhoz, de azoknál célszerűen kisebb. A találmány tárgya továbbá e kemencéhez való üzemeljárás. Ennek értelmében az említett függőleges csőkemence égőit 30%-nál több, előnyösen 40—60% bitumentartalmú olajjal tápláljuk. Célszerűen bitumenes nyers ásványolajat vagy ásványolaj lepárlási maradékot, pl. gudront használunk. A találmány értelmében továbbá az égők táplálására olyan bitumenes olajokat használunk, melyeknek a viszkozitása 100 C°-on 15 E°-nál nagyobb, célszerűen 20—25 E°. E bitumenes olajok elégetéséhez 20%-nál több, előnyösen 20—40% levegőfelesleget alkalmazunk. Olyan kemencéknél, amelyeknek a teljesíti menye nagyobb, mint 1 millió kai/óra, célszerűen három; égőt alkalmazunk és az égők lángját a fűtőtér tengelyére össze tartóan irányítjuk. A találmány péídakénti kivitelét a mellékelt rajz kapcsán magyarázzuk el: Az 1. ábra függőleges csőkemence hosszmenti metszete, a 2. ábra az égő-fejet mutatja. A csőkemencének szokásos! módon két sorban elrendezett, szénacélból készült függőleges —1— hevítőesövei vannak, melyek egymással a —2— összekötő darabok révén közlekednek. A felhevítendő anyagot —3—-nál vezetjük be és —4—nél vezetjük ki. A kemence —5— tűzterét az —1— csövek mögött a —6— tűzálló bélés határolja, melyhez a —7— hőszigetelőréteg és a —8— vasköpeny csatlakozik. A fenekén elrendezett —6'— tűzálló bélésben legalább három —9— fenéknyílás van, melyek mindegyikében egy-egy —10— olajégő van elrendezve. Ezek az égők a kemence tengelyére vannak irányítva, úgy hogy az égők lángjaiból erősen világító és hősugárzó lángcsóva alakul ki. A tűztér felső részén szénacéllemezből készített —11— huzatterelő kúp van elrendezve, mely meggátolja, hogy a hősugárzó láng egy