144059. lajstromszámú szabadalom • Kokszhűtő kamrákba való hőcserélő elemek

Megjelent: 1958. július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.059. SZÁM 10. a. 11—18. OSZTÁLY - KI-310. ALAPSZÁM Kokszhűtő kamrákba való hőcserélő-elemek A Magyar Állam, mint a feltaláló, Kristóf Pál budapesti lakos jogutódja A bejelentés napja: 1953. augusztus 19. Pótszabadalom a 143 865. lajstromszámú (KI—238 alapszámú) törzsszabadalomhoz A találmány a 143 865. lajstromszámú (KI— 238 alapszémú) törzsszabadalpm szerinti kokszhűtőberendezés hűtőkamráiba való hőcserélőelemekre vonatkozik. A találmány abban van, hogy belülről folyadékkal hűtött táskák helyett függőleges hűtőcsöveket rendezünk el, mégpedig úgy, hogy a szomszédos csövek egymástól egyenlő távolságban legyenek. Ezt úgy érjük el, hogy az; egymást követő csősorokat a sorok irányában egymáshoz^ képest egy fél osztással toljuk el és a sorokat egymástól oly távolságban helyezzük el,, hogy három szomszédos, nem egy sorban levő cső metszetben egyenlőoldalú háromszög csúcsait alkossa. Ilyen elrendezésnél az egész koksztömeget egyenlő rétegvastagságban hűthetjük. A rétegvastagságot a vízszintes metszetben a csövek köré rajzolható egymást érintő körök határozzák meg. A számítás szerint 40—60 mm vastagságú kokszréteg a kigázosítókamra kiállási ideje alatt 800 C°-ról 100—150 C°-ra lehűthető. Az ábrák a találmány szerinti hőcserélő-elemeknek három megoldását tüntetik fel. Az 1. ábra a hűtőcsöveknek a hűtőkamrában való elosztását mutatja vízszintes metszetben, a 2—4. ábrák pedig a három megoldás oldalnézetét és függőleges keresztmetszetét. Amint az 1. ábrán, látható, az 1 csövek a 2 kokszhűtő kamra belső terében egyenletesen Vannak elosztva. A csöveknek hűtővízzel való ellátása, úgy történhet, hogy az égy-egy sorban levő csövek vízziel átfolyatott hullámosan meghajlított 3 csővezeték függőleges vonulatait alkotják. A koksz terelése és a felső csőívek megvédése végett, ezekre élével felfelé fordított 4 szögvasat helyezhetünk. Megoldhatjuk azonban a feladatot úgy is, hogy a függőleges 1 csöveket soronként 5 felső és 6 alsó gyűjtővezetékbe kötjük. Ez, utóbbi megoldásnak — bár költségesebb, mint az előbbi — az az előnye, hogy a vizet mindegyik: függőleges csőben felfelé, tehát a vízben képződő és felfelé szálló buborékokkal egyező irányban áriamoltathatjuk. Mindkét megoldásnak azonban az a közös hátránya, hogy az egymásmellé helyezett csősorok a koksz beömlésénefc és kiiömlésének helyét szűkítik. A 4. ábrán feltüntetett megoldás ezt a szűkülést csökkenti, mert ennél két sor cső van ívekkel egy 7 felső és egy 8 alsó gyűjtőcsőbe kötve.. A gyűjtőcsővek négyzetkeresztmetszetűek, hogy az 1 hűtőcsöveket könnyebben lehessen beléjük erősíteni, pl. ismert módon, behengeredni. E megoldásnak előnye imég a 3. ábra szerintivel szénaben az is, hogy a tagon belül fellépő hőkülönbséigek az ívelt kiképzés folytán kisebb feszültségeket okoznak. Szabadalmi igénypontok: 1. 143 865. lajstromszámú (KI—238 alapszámú) törzsszabadalom 3—>6. igénypontjainak bármelyike szerinti fcokszhűtőberendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy hűtőkamráinak hőcserélői a kamra terében egyenletesen elosztott függőleges csövek. • . 2. Az 1. igénypont szerinti kokszhűtőberendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a függőleges hőcserélő csövek a hűtőkamrában úgy vannak elrendezve, hogy három-három szomszédos cső a kamra vízszintes metszetében egyeniőoldalú háromszög csúcsait alkotja. 3. Az: 1. vagy 2. igénypont szerinti kokszhűtőberandezés kiviteli alakja, azzal* jellemezve, ihogy a függőleges hűtőcsövek párhuzamos függőleges síkokban elrendezett hullámos csővezetékek függőleges csővonulaitai. 4. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti kokszhűtőberendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a függőleges hűtőcsövek egy-egy felső és alsó gyűjtőcső közé vannak befogva és így a hűtőkamrában párhuzamos sorokat alkotnak. • 5. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti kökszhűtőberendezés kirvirteli alakja, azzal jellemezve, hogy a párhuzamos sorokban elrendezett csövek két-két sora van egy-egy felső és alsó gyűjtőcső közé kötve. (1 rajz) A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 2461Í TeFV Nyomda, 1958. — Felelős vezető: Gajda László