144056. lajstromszámú szabadalom • Eljárás az istállótrágya foszforsavas erjesztésére

Megjelenít: 1958. július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.056. SZÁM 16. b. OSZTÁLY - KE-67. ALAPSZÁM Eljárás az istállótrágya foszforsavas erjesztésére A Magyar Állam, mint Kreybig Lajos akadémikus és Nizsalovszky József, budapesti lakosok jogutódja A bejelentés napja: 1949. január 19. A talajoknak szuperfoszfáttal való közvetlen trágyázásáról rendelkezésre álló kísérleti és ta­pasztalati adatok szerint az eredmények sok esetben nem kielégítőek. Az okok felderítése érdekében végzett tudományos vizsgálatok és kísérletek során azt találtuk, hogy a szuper­foszfát vízben! oldható foszfórsava sokszor, fő­leg savanyú talajban bizonyos talajalkatrészek­kel reakcióba lépve, nemcsak oldhatóságát, har nem hatóképességét is többé-kevésbé elveszti. Ennek megszüntetése érdekében arra gondol­tunk, hogyha sikerülne a szuperfoszfát víziben oldható foszforsavát szerves kötésbe átvinni, akkor talán el lehetne érni, hogy az említett káros átalakulások a, talajban ne következzenek be. *" Azt találtuk, hogyha az istállótrágyába fi­nomra őrölt szuperfoszfátot adagolunk és így az istállótrágya erjesztését szuperfoszfát jelen­létéiben végezzük, akkor a trágya enyészete köz­ben a szuperfoszfátot az istállótrágyával vagy komposzttal együtt bevitt baktériumos erjesztő­anyag biológiailag feltárja, s így a szuperfosz­fát foszfórsava szerves kötésbe kerül, minek folytán nemcsak az említett kedvezőtlen hatá­sok maradnak el, hanem, a szuperfoszfáttal való erjesztés következtében a trágyanyeredék kb. 15—20%-kal, a nitrogénnyeredék pedig kb. 5— 10%-kal megnövekedik. A további kísérletek folyamán azt találtuk, hogy a feltáródás akkor is bekövetkezett és ezek a kedvező hatások akkor is felléptek, ha az istállótrágyához szuperfoszfát helyett, finom­ra őrölt ásványi nyersfoszfátot (pl. Gafsafoszfát, vagy Kolafoszfát, vagy nyersapatit és foszforit, vagy ezek keveréke) vagy nyers őrölt csont­lisztet adagoltunk. Mindezek az istállótrágya erjesztése folyamán feltáródva nemcsak nagy­részt oldhatóvá váltak, hanem a talajjal végzett keltetési-, érlelési- és nitrifikálási laborató­riumi kísérletekben kitűnő hatással érvénye­sültek. Az eljárást a gyakorlatban úgy végeztük, hogy az istállóból kikerülő nyers trágyához na­ponként és számos állatonként 0,5—0,7 kg szu­perfoszfátot, vagy ásványi nyersfoszfátot, vagy nyers őrölt csontlisztet, vagy más foszforsav­tartalmú trágyát kevertünk. Az istállótrágyának foszforsavas erjesztése akár szuperfoszfáttal, ásványi nyersfoszfáttal, vagy nyers őrölt csontliszttel, akár más foszr­fortartalmú trágyával történjék is, a mezőgazr dasági gyakorlatnak igen nagy hasznot biztosít. A számos-állatonként évente kb. 20 q istálló­trágyatöbbletnyeredék, valamint a számosálla­tonként és évente legalábbis 60 kg péti só ér­tékének megfelelő nitrogéntöbblet, különösen pedig a kapott istállótrágya sokkal nagyobb hatóképessége, a nyersfoszfátoknak közvetlen alkalmazhatósága és a műtrágyák kiszórási költségének megtakarítása egész, népgazdaságunk számára komoly haszonnal jár. Szabadalmi igénypont: Eljárás istállótrágya foszforsavas erjesztésére, azzal jellemezve, hogy a nyers istállótrágyához naponként és számosállatonként 0,1—1 kg, cél­szerűen 0,5—0,7 kg szuperfoszfátot, vagy nyers ásványi foszfátot, vagy nyers csontlisztet, vagy más foszforsavtartalmú műtrágyát, illetve ezek keverékét adjuk finomra őrölt állapotban. A kiadásért felel: a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó igazgatója. 246I. Terv Nyomda, 1958. — Felelős vezető: Gajda László

Next

/
Oldalképek
Tartalom