144054. lajstromszámú szabadalom • Eljárás irónfa előállítására lombos és tűlevelű fák anyagából
Megjelent: 19#8. július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.054. SZÁM 70. a. OSZTÁLY —• JO—73.. ALAPSZÁM ^^ m m—i^»^—a———^^— ——^^————.^^—^^—»^ Eljárás irónfa előállítására lombos és tűlevelű fák anyagából Irószergyár cég, Budapest Megnevezett feltalálók: Barlai Ervin ^rdőmérnök, Szarka Mária gyógyszerész, Ertler József vállalati igazgató és Bán Miklós üzemvezető A bejelentés napja: 1955. március 9. írószergyártás céljára javasolták már az exotikus, drága és nem mindig hozzáférhető faf éleségek pótlására a mérsékelt égövi lombos vagy tűlevelű fák alkalmazását. Ezek közül viszonylag legalkalmasabbak a hárs- és égerfa, bár faraghatóságuk az, insenscédrusét, sőt az afrikai cédrusét sem éri el. Ezért a faanyagot úgy dolgozzák fel, hogy a belőle méretre .fűrészelt ún. irónlapkát kb. 30 afc-ig terjedő nyomás alatt páclevekben főzik, továbbá lúggal és/vagy savval kezelik és parafinos, zsíros vagy olajos emulziókkal-impregnálják. Javasolták továbbá a pácolás mellőzésére a fának forró levegővel 420—480 °-on, való kiszárítását is. Ezek az eljárások, bár némileg kiküszöbölik a hárs-, ill. égerfa hátrányos, tulajdonságait, termékük a cédrusfélék minőségét meg sem közelíti és a faraghatóság alig javul. Némileg csökken az ismert eljárások: hatására a lombfák igen kedvezőtlen anizotrópiája. Azt találtuk, hogy lombosfákból és tűlevelű fákból kifogástalanul faragható, barnás színe^ zetű — tehát további festésre sem szoruló — és anizotrópia tekintetében az insenscédrusnál is jobb minőségű iróniát állíthatunk elő, ha nyers hárs- vagy égerfát 13—24 óra hosszat telített nedves gőzzel kezelünk, úgy hogy a fa ligninanyaga és egyéb szerves alkatrészei egyenletesen és teljes keresztmetszetben részleges lebontást szenvednék. A gőzölést 130—150 °-on, 3—5 at. nyomású gőzzel foganatosítjuk, miközben gondoskodunk arról, hogy á faanyag a kívánt hőmérsékletet fokozatosan, ä faanyag vastagságától függően, pl. 3—5 óra alatt vegye fel. Magát a tulajdonképpeni hőkezelést, a felmelegedés befejeztétől számítva —< a faanyag fajától és vastagságától függően 7—14 óra hosszat folytatjuk s ez idő letelte után az; anyagot ugyancsak fokozatosan, kb. 3—5 óra alatt hagyjuk kb. a környezet hőfokára lehűlni. Ezzel az óvatos, fokozatos és huzamos ideig tartó, nyomás alatti nedves gőzkezeléssel elérjük azt, hogy a fa ligninanyaga és annak egyes szerves alkotórészei a hő és gőz okozta részleges leibontást egyenletesért és teljes keresztmetszetben szenvedik el. A huzamos ideig tartó nedves gőzölés hatására a lignin részleges lebomlása mellett a fa egyéb alkotó részei — cellulózé és egyéb szénhidrátok, savak, zsírok, olajok, gyantafélék, festőanyagok — is kémiai elváltozást szenvednek. Ezek az elváltozások, különösen az: oxidáció folytán keletkező szerves savak a faanyag lágyítására és denaturálására iróngyártási szempontból kedvezően hatnak. A gőzölés hatására a faanyag meg is sötétedik és, így az irónfa pácanyagokkal való külön megfestése feleslegessé válik. A kezelt faanyagra jellemző, hogy eredeti szilárdsága mintegy 20—40%-kal, higroszkópossága (zsugorodó-dagadó képessége) ezzel arányosan csökken és hogy mindezek a hatások a kezelt fa egész: tömegére egyenletesen terjednek: ki, tehát az eljárás hatása homogén. Ismeretes, hogy a feldolgozásra kerülő faanyag az iróngyárakba rönk-, illetve palló-alakban kerül, melyeknek csupán görcs-, ül, csomómentes, párhuzamosan rostos részei alkalmasak irónfa céljára. Ez az anyag a nyers pallónak kb. 40"/0 -át teszi ki, a többi fel nem használható. Evégből eddig úgy jártak el, hogy a nyers pallót, illetve annak azt a részét, mely a minőségi követelményeknek megfelel, irórílapkákká fűrészelték és ilyen féltermék alakjában vetették alá az eddig gyakorolt pácolóeljárásnak, gazdasági okokból (pácanyag megtakarítás, nagynyomású pácolófcazán jobb térfogat-
