144034. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oxidkatódák előállítására és ily módon készült oxidkatóda

Megjelent: 1958. január hó 15-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.034. SZÁM 21. g. 1—16. OSZTÁLY — EE—363. ALAPSZÁM Eljárás oxidkatódák előállítására és ily módon késsült oxidkatóda Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt., Budapest. A bejelentő által megnevezett feltalálók: Gresz István fizikus, Kádár György és Telegdy György mérnökök, budapesti lakosok. A bejelentés napja: 1956. április 26. Nagynyomású fémgőzlámpák'céljaira ismeretessé váltak már olyan oxidkatóda fajták, amelyek ki­" izzítás után üveges szerkezetűek. Ezen oxidkatóda­kat úgy készítik, hogy földalkálikarbonátokat tó­riumoxiddal és sziliciumdioxiddal (pl. vízüveggel) összekeverve magfémre felvisznek, majd a felvitt bevonatot 1400—-1500 C°-ra felizzítják. Így a be­vonat, elsősorban a isziliciumdioxid tartalma foly­tán üvegiszerű réteggé olvad meg. Ezen ismert katódák azzal a hátránnyal rendel­keznek, hogy a földalkálivegyületekhez adagolt je­lentős mennyiségű idegen anyag (tóriumoxid, szi­liciumdioxid) erősen növelik a kilépési munkát, ami viszont a katóda működési hőmérsékletére hat ki, amennyiben azt növeli, ez pedig az élettartamot károsan befolyásolja. Annak ellenére tehát, hogy maga az üveges szerkezetű katód ellenállóképes­sége előnyös, az említett adalékanyagok hátrányos volta ezen előnyt erősen lerontja. Találmányunk célja a fenti hátrányok kiküszöbö­lése. Meglepő módon azt tapasztaltuk, hogy a katóda üveges szerkezetűvé készíthető mindennemű ada­lékanyag nélkül ki, amely , esetben csak az üveges szerkezet előnyei jelentkeznek, míg az ismert ka­. tódáknál alkalmazott adalékanyagok hátrányos volta, ezen anyagok elhagyása révén ki van küszö­bölve. A találmányunk szerinti eljárást tehát az jel­lemzi, hogy egy önmagában ismert, legalább két földalkálikarbonátból álló katódmasszát .magtestre felviszünk, majd azt 1600 C° fölötti hőmérsékleten célszerűen redukáló, vagy semleges atmoszférában kiizzítjuk, miáltal üvegszerű, nagy mechanikai el­lenállóképességgel rendelkező bevonatot kapunk. E bevonattal ellátott katódtestet azután kisütőcső­be építjük be. Így az előnyösen gáztöltésű kisütő­csőbe, pl. kapcsolócsőbe építhető be. Tapasztala­taink szerint az ilymódon készült katódák, amel­lett, hogy nagy mechanikai szilárdsággal rendel­keznek, élettartamuk is megfelelőbb', mint a koráb­ban alkalmazott üveges katódáké. A katódmassza célszerűen három fökíaikálikar­bonátból is állhat, és lehet ezen karbonátokhoz pl. eirkonoxidoi is keverni, ami önmagában ismeretes. Ámbár a fentiekben a találmányt csupán néhány példa kapcsán ismertettük, azokra nem korlátozzuk magunkat, az igénypontok számos egyéb, a talál­mány szellemében történő megoldásra kiterjednek. Szabadalmi igénypontok: 1. Eljárás, oxidkaíódák előállítására, azzal jelle­mezve, hogy legalább két földalkálikarbonátot tar­talmazó., sziiiciuindioxid és tóriumoxid mentes ka­tődmasszát magtestre viszünk fel, majd azon.nem oxidáló atmoszférában legalább 1600 C°-on kiizzít­juk, miáltal üvegszerű bevonat képződik. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a roagtestrc felvitt katódmasszát redukáló atomszférában izzítjuk ki. 3. Az 1—2. igénypontok szerint készült katóda, jellemezve üvegszerű katódbevonattal. . 4. A 3. igénypont szerinti katóda kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a katcdmassza három föld­alkálifém oxidját tartalmazza. 5. A 3—4. igénypontok szerinti katóda kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a katóda földalkáli­oxidokon kívül cirkonoxidot is tartalmaz adalék­anyagként. A kiadásért felel: a Közgazdasági es Jogi Könyvkiadó igazgatója 1914. Terv Nyomda. 1957. — Felelős vezető: Gajda László

Next

/
Oldalképek
Tartalom