144016. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szivarkák és szivarok hősugárzással való szárítására

Megjelent: 1958. július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.016. SZÁM 79. b. 1-9. OSZTÁLY — BO-454. ALAPSZÁM Eljárás és berendezés szivarkák és szivarok hősugárzással való szárítására A Magyar Állam, mint a feltalálók, Beczkóy József, Bodnár László és Hargittay Emil jogutódja, Budapest Bejelentés napja: 1955. március 18. Szivarkák és szivarok gyártás utáni szárítását eddig kondicionált helyiségekben való tárolással, vagy meleg levegővel való fuvatással, vagy di­elektromos hevítéssel végezték. E szárítási mód­szerek közös hátránya, hogy a szivarkák és szi­varok végeinek nedvességtartalma is csökken, s ennek következtében a gyártmányok csomagolásá­nál nagymértékű a dohányhullás. Ezenkívül — fő­leg a kondicionált helyiségben való tárolással tör­ténő szárítás esetén — a szárítás több napig tart. A találmány szerinti eljárás és berendezés segít­ségével az előbbi szárítási módok hibái kiküszöböl­hetők. A szárítási idő minimális, a szivarkák vagy szivarok végei nedvesebbek maradnak, mint a középső részek, de csak oly mértékben, hogy a gyártmányoknak a csomagolási és a fogyasztási helyre történő szállítási ideje alatt a nedvességtar­talom kiegyenlítődése mellett a legkedvezőbb ned­vességi fokot eredményezze. Ily módon a csoma­golásnál előálló dohányhullás — az előbbi szárítási módok esetén előálló hulláshoz képest —• nem szá­mottevő. A találmány szerinti eljárás mellett a szárítási művelet szervesen kapcsolható a szivarka vagy szi­var gyártási folyamatába, ugyanis a gyártó gép szalagjairól a szárítandó gyártmány közvetlenül a szárítóberendezés szállítószalagjára kerül. A szál­lítószalagon levő és továbbhaladó szivarkák kö­zépső részei szakaszosan hősugárzó testek hatásá­nak vannak kitéve. Hogy csak a szivarkák középső részét érje a sugárzás, a végek árnyékoló lapok alatt haladnak. A szárítási folyamat utolsó szaka­szában a szivarkák besugárzás helyett hideg zónán haladnak keresztül, mikor erős utánpárolgás követ­kezik be, s ezzel a szárítás be is fejeződik. Ezen eljárás foganatosítására szolgáló találmány, szerinti berendezés egy példakénti kiviteli alakját a csatolt rajz segítségével magyarázzuk, melynek 1. ábrája a berendezés keresztmetszetét mutatja, a 2. ábrája pedig a berendezés felülnézetének egy részét szemlélteti. A C szivarka az Sz szalagon fut a rajz síkjára merőleges síkban két sorban. Az A! és A2 árnyé­koló lemezek közül A2 állandó beállítású, nem vál­toztatható helyzetű. Ha a konvejorszalag kétrészes, azaz minden sor szivarkát külön-külön szalag visz azonos sebességgel, az A2 árnyékolólemez az L x lemezhez van erősítve. Ha nem, akkor helyenként vékony huzalokkal támaszkodik az F falhoz, azon függ. Az árnyékoló lemezek célszerűen fényes alu­mínium-lemezből vannak, hogy hőelnyelő képessé­gük kicsi legyen. Az Ai (és a rajzon nem látható, Ai-nek szim­metrikusan megfelelő) lemez vízszintes síkban ál­lítható a Cs csavar segítségével. Az LT jelű lemez­táskák alumíniumból készültek. Tulajdonképpen 6 mm közzel egymáshoz erősített párhuzamos, 2 db, maximum 1 mm vastag alumíniumlemezből álla­nak, de a lemezek széle teljesen le van zárva oly módon, hogy így 2—2 párhuzamos lemez zárt tás­kát képez. Ez a fokozottabb sugárzásvédelmet szol­gálja. Ugyancsak ezen a vázon (LT) foglalnak helyet a sugárzó testként alkalmazott egyenként 250 W tel­jesítményű infravörös sugárzó lámpák alja'zatai (1). „A" helyen a berendezés hossza mentén töbíj figyelőnyílás van, melyet közönséges ablaküveggel fednek le. Ezen keresztül jól lehet figyelni a szárí­tóban a szivarkákat. Az LT4 jelű táska falakat B helyen lekapcsolha­tóan és az F falhoz való csatlakozásnál legalább a berendezés egyik oldalán végig csuklósan szerel­jük, hogy esetleges lámpacsere, vagy üzemzavar esetén a berendezés belsejében könnyen hozzá le­hessen férni. A berendezés szög alumínium váza egy alsó és egy felső, önálló részben van készítve, e szempont­ból a választóvonal a K magasság. Ez azért cél­szerű, mert a berendezés tisztítása, stb. céljából a berendezést gyorsan és minden igényt kielégítően szét lehet szedni. A berendezés hosszirányban 1 m-es elemekből építve a hődilatáció miatt. Ez egyébként azért is előnyös, mert az esetleg meghibásodott elemeket gyorsan ki lehet cserélni. Á berendezés első és utolsó eleme a futószalag haladási irányában értve,

Next

/
Oldalképek
Tartalom