144008. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üregelőtüskék előállítására
Megjelent: 1958. július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.008. SZÁM 18. c. 1—2. OSZTÁLY - RE-161. ALAPSZÁM Eljárás üregelőtüskék előállítására A Magyar Állam, mint a feltalálók: Kováts Sándor, Kandel Tamás, Sepsi József és Rezsucha Ferenc budapesti lakosok jogutódja A bejelentés napja: 1954. augusztus 12. Az üregelőtüskék előállítása eddig több műveletből összetett, igen komplikált technológiai eljárással történt. Az üregelőtüskét CrSl, illetőleg CrS2 anyagból forgácsolással akként állították elő, hogy rajta a hosszirányú hornyokat abban a sorrendben készítették el, amelyben azok a tüske felületén egymás után következtek. Az így kialakított tüskét a megmunkálás okozta belső feszültségek megszüntetése végett többször — mintegy négy ötszöri — hőkezelésnek és egyengetésnek vetették alá; ezt követőleg edzették, a keménység ellenőrzése után egyengették, amely az esetek legnagyobb részében törésre vezetett, vagy pedig a nem megfelelő egyengetés miatt bonyolult osiszolási műveletek következtek, amelyek során még 1—1,4 mm vastag réteget a munkadarab felületéről el kellett távolítani. Ennek az eljárásnak több hátránya volt. Az ismételt hőkezelés és egyengetés az alapanyag elszíntelenedését és rejtett feszültségek felhalmozódását okozta. A rejtett feszültségek az edzésnél a keresztmetszetben komplikált alakú tüskéknél deformációkra és repedésekre vezettek. A hőkezelés folyamán a belső átalakulás már befejeződött, a keménységi érték már kialakult, így az üregelőtüske megmerevedett úgy, hogy az egyengetés még utólagos felmelegítés mellett sem vezethetett a kellő eredményre. A felületi repedések, pikkelyesedések és törések miatt a csiszolásnál és hámorozásnál nagy selejt mutatkozott. A fenti okokból az ismert eljárással készített tüskék sem a gyártás, sem a felhasználás követelményeinek nem feleltek meg, amellett, hogy maga az eljárás is rendkívül hosszú és költséges volt, nem is beszélve a magas selejtről. A találmány szerinti eljárás ezektől a hibáktól mentes. A találmány részben az üregelő tüske alakos maróval való megmunkálásának műveletére, részben pedig a hőkezelés és egyengetés, illetőleg a mélyhűtések számára és sor-rendjére vonatkozik. A találmány szerint a tüske hosszhornyait alakos maróval nem a hornyok egymásmellettiségének sorrendjében készítjük el, hanem akként, hogy az első horony elkészítése után — a tüskét hossztengelye körül 180c -kal elforgatva — az elsővel szemközti hornyot készítjük el; azután egy másik horonypár hasonló módon való elkészítésére térünk át és így folytatjuk az utolsó horony befejezéséig, Ennek előnye, hogy minden horonypár elkészítése után a tüske szimetrikus keresztmetszetű és így a forgácsolás alatti elgörbülés veszélye csökken. Az így kialakított tüskét felfüggesztett helyzetben hőkezelésnek vetjük alá, az edzési hőfokról történt lehűtés közben egyengetjük, a csiszolóműveletek előtt esetleg, de minden esetben azok között és azok után mélyhűtést alkalmazunk. A találmány szerinti eljárás egy kiviteli módja a következő: A nyers munkadarabnak a megmunkálást megelőző előkészítése abból áll, hogy a színképelemzéssel megvizsgált anyagból a kellő méretű darabot leszabjuk, fesztelenítjük, — de nem egyengetjük — elvetemedett állapotban végezzük el a nagyoló esztergálást. A rajzszám, fokozatezám és anyagminőség jeleinek rájelölése után feszültségoldó izzítással kilágyítjuk, majd 0,5 mm-en belül egyengetjük. Ezután simító esztergálás (0,8 mm ráhagyással), a méretegyenesség és felületi simaság ellenőrzése és 0,2 * mm-en belüli egyengetés következik. Ezzel a munkadarab a profil marásához elő van készítve. A hornyok (profil) marása alakos (fazon) maróval történik oly módon, hogy a hornyokat nem abban a sorrendben készítjük el, amelyben azok a tüske felületén egymás után következnek, hanem az első horony után a vele szemközti hornyot készítjük el és a többi hornyokat hasonlóan párosával marjuk ki, amely eljárást a továbbiakban szimetrikus forgácsolásnak nevezzük. A profil kialakítását sorjázás és 0,2 mm-en belüli egyengetés követi. A profilmarás után a munkadarabot felfüggesztett állapotban sorban a következő műveletekből álló hőkezelésnek vetjük alá: a) 5—600 C° közötti hőfokon előmelegítjük; b) 970 C° hőmérsékletű vertikális kemencébe helyezzük és ott tartjuk, amíg ezt a hőfokot felveszi. (60 mm átmérőnél kb, x / 2 óra, ennél kisebb átmérő esetén kb. 1 // t óra); c) A kemencéből kivéve edzés céljából gyorsan 240 C° és szobahőmérséklet közötti — előnyösen 200° és 100° közötti hőfokra hűtjük (pl. 5 atm. nyo-
