144008. lajstromszámú szabadalom • Eljárás üregelőtüskék előállítására

Megjelent: 1958. július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.008. SZÁM 18. c. 1—2. OSZTÁLY - RE-161. ALAPSZÁM Eljárás üregelőtüskék előállítására A Magyar Állam, mint a feltalálók: Kováts Sándor, Kandel Tamás, Sepsi József és Rezsucha Ferenc budapesti lakosok jogutódja A bejelentés napja: 1954. augusztus 12. Az üregelőtüskék előállítása eddig több művelet­ből összetett, igen komplikált technológiai eljárás­sal történt. Az üregelőtüskét CrSl, illetőleg CrS2 anyagból forgácsolással akként állították elő, hogy rajta a hosszirányú hornyokat abban a sorrendben készítették el, amelyben azok a tüske felületén egy­más után következtek. Az így kialakított tüskét a megmunkálás okozta belső feszültségek megszün­tetése végett többször — mintegy négy ötszöri — hőkezelésnek és egyengetésnek vetették alá; ezt kö­vetőleg edzették, a keménység ellenőrzése után egyengették, amely az esetek legnagyobb részében törésre vezetett, vagy pedig a nem megfelelő egyen­getés miatt bonyolult osiszolási műveletek követ­keztek, amelyek során még 1—1,4 mm vastag réte­get a munkadarab felületéről el kellett távolítani. Ennek az eljárásnak több hátránya volt. Az ismételt hőkezelés és egyengetés az alapanyag elszíntelenedését és rejtett feszültségek felhalmo­zódását okozta. A rejtett feszültségek az edzésnél a keresztmetszetben komplikált alakú tüskéknél de­formációkra és repedésekre vezettek. A hőkezelés folyamán a belső átalakulás már be­fejeződött, a keménységi érték már kialakult, így az üregelőtüske megmerevedett úgy, hogy az egyen­getés még utólagos felmelegítés mellett sem vezet­hetett a kellő eredményre. A felületi repedések, pikkelyesedések és törések miatt a csiszolásnál és hámorozásnál nagy selejt mutatkozott. A fenti okokból az ismert eljárással készített tüskék sem a gyártás, sem a felhasználás követelményeinek nem feleltek meg, amellett, hogy maga az eljárás is rendkívül hosszú és költséges volt, nem is beszélve a magas selejtről. A találmány szerinti eljárás ezektől a hibáktól mentes. A találmány részben az üregelő tüske ala­kos maróval való megmunkálásának műveletére, részben pedig a hőkezelés és egyengetés, illetőleg a mélyhűtések számára és sor-rendjére vonatkozik. A találmány szerint a tüske hosszhornyait ala­kos maróval nem a hornyok egymásmellettiségé­nek sorrendjében készítjük el, hanem akként, hogy az első horony elkészítése után — a tüskét hossz­tengelye körül 180c -kal elforgatva — az elsővel szemközti hornyot készítjük el; azután egy másik horonypár hasonló módon való elkészítésére térünk át és így folytatjuk az utolsó horony befejezéséig, Ennek előnye, hogy minden horonypár elkészítése után a tüske szimetrikus keresztmetszetű és így a forgácsolás alatti elgörbülés veszélye csökken. Az így kialakított tüskét felfüggesztett helyzet­ben hőkezelésnek vetjük alá, az edzési hőfokról történt lehűtés közben egyengetjük, a csiszolómű­veletek előtt esetleg, de minden esetben azok kö­zött és azok után mélyhűtést alkalmazunk. A találmány szerinti eljárás egy kiviteli módja a következő: A nyers munkadarabnak a megmunkálást meg­előző előkészítése abból áll, hogy a színképelemzés­sel megvizsgált anyagból a kellő méretű darabot leszabjuk, fesztelenítjük, — de nem egyengetjük — elvetemedett állapotban végezzük el a nagyoló esztergálást. A rajzszám, fokozatezám és anyagminőség jelei­nek rájelölése után feszültségoldó izzítással kilá­gyítjuk, majd 0,5 mm-en belül egyengetjük. Ezután simító esztergálás (0,8 mm ráhagyással), a méret­egyenesség és felületi simaság ellenőrzése és 0,2 * mm-en belüli egyengetés következik. Ezzel a mun­kadarab a profil marásához elő van készítve. A hor­nyok (profil) marása alakos (fazon) maróval tör­ténik oly módon, hogy a hornyokat nem abban a sorrendben készítjük el, amelyben azok a tüske fe­lületén egymás után következnek, hanem az első horony után a vele szemközti hornyot készítjük el és a többi hornyokat hasonlóan párosával marjuk ki, amely eljárást a továbbiakban szimetrikus for­gácsolásnak nevezzük. A profil kialakítását sorjá­zás és 0,2 mm-en belüli egyengetés követi. A profilmarás után a munkadarabot felfüggesz­tett állapotban sorban a következő műveletekből álló hőkezelésnek vetjük alá: a) 5—600 C° közötti hőfokon előmelegítjük; b) 970 C° hőmérsékletű vertikális kemencébe he­lyezzük és ott tartjuk, amíg ezt a hőfokot felveszi. (60 mm átmérőnél kb, x / 2 óra, ennél kisebb átmérő esetén kb. 1 // t óra); c) A kemencéből kivéve edzés céljából gyorsan 240 C° és szobahőmérséklet közötti — előnyösen 200° és 100° közötti hőfokra hűtjük (pl. 5 atm. nyo-

Next

/
Oldalképek
Tartalom