144005. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés gumi alakdarabok készítésére
0 Megjelent: 1958. július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.005. SZÁM 39. a. 8—13. OSZTÁLY - MU-91. ALAPSZÁM Eljárás és berendezés gumi alakdarabok készítésére Műszaki Gumigyár Budapest A bejelentés napja: 1955. december 16. A gumiipar által készített ún. sajtolt műszaki áruk gyártási technológiája évtizedek óta változatlan. Az általánosan használt gyártási eljárás az, hogy az egy- vagy többrészes vulkanizáló forma tárgyüregébe helyezett nyersgumi anyagot a vulkanizáló prés fűtött lapjai közé helyezik, majd a présnyomás a nyers anyagot a forma üregében kiképzett idom szerint végleges alakra préseli ki. Ezen művelet közben a formába helyezett nyersanyagfelesleg mennyisége sorjaként kinyomódik és értéktelen vulkanizált hulladékká válik. A jelenlegi gyártási technológia mellett ilymódon keletkezett vulkanizált hulladék és ezen keresztül az import anyagok felhasználásának csökkentése népgazdasági érdek. Ennek elérését célozza a jelen találmány, melynek lényege, hogy a gumitárgyakat nem az eddigi szokásos sajtolással alakítjuk ki a kívánt formára, hanem fröccsentessél hozzuk létre. Fröccsenteni eddigelé csak olyan anyagokat tudtak, amelyek hőre lágyulnak, pl. fémeket vagy műanyagokat, a találmány pedig abban áll, hogy a hőhatásra vulkanizálódó, tehát megszilárduló gumit készítjük fröccsentessél. A gumi fröccspréselő gép működésének fő elve az, hogy a vulkanizáló formát előzetes anyagtöltés nélkül üresen zárja össze, a nyers gumikeveréket pedig a fröccsentő dugattyúval préseli be a formába. Ezáltal a készáru előállításához csupán a forma tárgyüregének, valamint a befröccsentő nyílástól a tárgyüreghez vezető anyagcsatornák kitöltéséhez megfelelő mennyiségű anyagot kell felhasználni, sorja nem keletkezik. A többletanyag-mennyiség az eddigi eljárással szemben kb. 50%-kal mérséklődik, ami évenként igen jelentős megtakarítást eredményezhet. A találmány további előnyei a következők: Jelenleg a nyersanyag vulkanizálásához való előkészítése úgy történik, hogy minden formalenyomathoz külön-külön kell az egyes gumidarabokat a kialakítandó tárgy megközelítendő alakjára kiképezni. A fröccspréselő gépnél az anyag a lenyomatok alakjától és mennyiségétől függetlenül 1 db hengeres alakként képezendő ki, ezáltal a jelenlegi előkészítési munkaidő 1/5-ére csökken. A jelenlegi előkészítési munka során kb. 50% nyershulladék képződik az áruk megközelítő alakra való kiképzése során (csákozás, ollózás stb. folytán). A jelenlegi eljárásnál a nyershulladék ismételt hengerlése lemezzé kihúzása közben minőségileg romlik és bizonyos %-a vulkanizált hulladékká válik. A gumi fröccspréselési eljárásnál nyershulladék nem képződik, mert a nyerselőkészítés alakja a fröccsentő hengerben közömbös, tehát a nyers hulladék darabok is felhasználhatók és így beszkorcsolt anyag képződése kiküszöbölődik. A jelenlegi eljárásnál a megmunkálás átfutási ideje 6—8 nap és ezen'anyagokat 15—40 percig kell vulkanizálni. Ezen átfutási idő' azért szükséges, mert különösen a nyári időben a nyerskeverék beszkorcsolási veszélyét csökkenti. (A hosszabb vulkanizálási idejű keverékek beszkorcsolási hajlandósága kisebb). A fröccspréselő eljárásnál az ismételt nyershulladék-visszadolgozások feleslegessé válnak. Az átfutási idő 2—3 napra, a vulkanizáíási idő 5—15 percre csökkenthető, miáltal a vulkanizálás üteme gyorsul és a formalenyomatok száma felére csökkenthető, amely a formaköltségeket a már szabványméretre készítésen túl, további kb. 50%-kal csökkenti. A jelenlegi eljárásnál a formára 20—50 kg/cm2 nyomás esik és az a készárunál bizonyos előre meghatározott szakító szilárdságot eredményez. A fröccspréselési eljárásnál a forma cm2 -re 4—500 kg nyomás esik és a nagyobb nyomás következtében a préselt gumiáru tömörebbé válik és kb. 10%-kal magasabb szakítási szilárdságú és nagyobb kopási szilárdságú árut eredményez. A fröccspréselő gépen előálláott áruk úgy külső megjelenésükben, mint fizikai tulajdonságukban lényegesen felette állnak az eddigi eljárással készült áruknak és elérik az import műszaki gumiáruk hasonló tulajdonságait, így tehát az így előállított áruk export célokra történő gyártása is lehetséges.
