144002. lajstromszámú szabadalom • Összefüggő rugórendszer lemezek és hasonlók alátámasztására, valamint eljárás e rugórendszer előállítására
Megjelent: 1958. július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.002. SZÁM 34. g. 10-21. OSZTÁLY —-Lu-92. ALAPSZÁM összefüggő rugórendszer lemezek és hasonlók alátámasztására, valamint eljárás e rugórendszer előállítására Lukács Ákos rugótechnikus, Budapest A bejelentés napja: 1956. augusztus 30. A találmány egymással összefüggő rugókból álló rendszer, amely előnyösen használható ott, ahol lemezeket vagy más felületeket kell rugalmasan alátámasztani. Alkalmazhatjuk a találmányt pl. mechanikai célokra, gépek vagy géprészek alátámasztására, továbbá kerékpárnyergek vagy más ülőfelületek megtámasztására, stb. Felületek alátámasztására ismeretesek a különálló egyes rugókból álló rendszerek. Ezeknek hátrányai többek között: külön kapcsolószervek révén, vagy rugóvégek megfelelő kialakításával, kellett az egyes rugókat összekötni, vagypedig minden egyes rugónak támasztóházat kellett készíteni, ami öszszetartásukat biztosítsa, emellett költséges, továbbá az egyes rugók összetartása bizonytalan, a rendszer laza. Javított ezeken a hátrányokon az egy szálból készült kettős rugók rendszere, melynél két-két rugót egyetlen szálból készítettek és ezek alkotó drótjait visszahajtva a két rugTJ egymással párhuzamosan állott. Ez a módszer azonban legfeljebb csak — mondjuk — felére csökkentette a hátrányokat, azokat nem küszöbölte ki. j • További .fejlődést jelentett sok (kettőnél több) rugónak egyetlen szálból történt előállítása és ezek meneteinek, valamint a belőlük képzett soroknak mind hosszúsági, mind szélességi irányban történő egymásba fonása, miáltal csökkent az előállítás költsége és növekedett az összetartás szorossága. Hátrányai azonban: az eljárás megkívánja, hogy sog rugót képező egyetlen szálat csévére csavarják és ennek segítségével, kézzel fonják egymásba a rugók meneteit. Mivel a csévén a rugók előre ki nem számítható módon deformálódnak, több anyagot kell felcsévélni, mint amennyi a rugók képzéséhez felhasználásra kerül. Ezért az eljárás anyagpazarlással jár. A deformálódás emellett súlyosabb formában is jelentkezik, éspedig abban, hogy a cséve belsejére került rugórész, a csévéről való lebocsájtása után, szűkebb és alacsonyabb, mint a külsejére került rész. llymódon a nyert rugók nem egyformák, sem méretben sem keménységben. Utóbbi annál jelentősebb hátrány, mivel a rugók keménysége átmérőjükkel fordított arányban négyzetesen nő. Durvább célokra az ilyen rugórendszer utólagos, kézi úton történő, munkatöbbletét igénylő és pontatlan egyenkénti visszaformálás esetén még használható, de egyenletes műszaki tulajdonságokkal rendelkező rugórendszer így nem volt képezhető, magasabb műszaki igényeknek nem felelt meg. Ezért ennek az ismert eljárásnak a használhatósági területe korlátozott és általában csak kárpitos célokra használják. A felhasználási terület korlátozottsága más szempontból is fennáll: a cséve, valamint a csévét a szomszédos rugómeneteken átvezető emberi kéz nagysága meghatározza a készítendő rugók méreteinek határát. Ez okból pl. a finom-mechanikában, sőt a mechanikában általában, ez a rugórendszer nem volt használható. További hátránya, hogy csak hengeres rugóknál használható és emellett az előállítás körülményes ée viszonylag drága. A fenti ismert rendszerekkel szemben a találmány szerinti rendszer nemcsak a felsorolt hátrányok hiánytalan kiküszöbölésével ér el jelentős műszaki haladást, de emellett még további előnyei: a csévére csavarás és a cséve okozta valamennyi hátrány elmaradájsa, anyagmegtakarítás, műszakilag egyenletes rugózat, könnyű és olcsó előállítás, úgyszólván tetszés szerinti kicsinységű vagy nagyságú rugók alkalmazhatósága új területeken (pl. mechanikában) való alkalmazhatóság, kúpos vagy diabolóalakú rugóknál is használható volta, a kézi munka csökkenthetősége, több művelet egyszerre való elvégzésének lehetősége, stb. A találmány szerinti rugórendszer előnyös kivitelénél párhuzamos tengelyű vagy kismértékben ferde, hengeres vagy más alakú oly spirálrugókból áll, melyek egymás melletti sorokban helyezkednek el és e rendszer rugói, vagy a rugók egy része, de kettőnél több, egyetlen folyamatos szálból úgy vannak tekercselve, hogy egy-egy sorban a rugók egymásba fonódnak, az egymás melletti sorok rugói azonban nem fonódnak egymásba' és a rugókat alkotó huzal az egyes soroknál^a rugórendszer egyik oldalán az egyik, másik oldalán a másik szomszédos sorral olyképp létesít kapcsolatot, hogy e kapcsolatok a sorok irányában tekintve egyvonalban fekszenek.