144002. lajstromszámú szabadalom • Összefüggő rugórendszer lemezek és hasonlók alátámasztására, valamint eljárás e rugórendszer előállítására

Megjelent: 1958. július hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 144.002. SZÁM 34. g. 10-21. OSZTÁLY —-Lu-92. ALAPSZÁM összefüggő rugórendszer lemezek és hasonlók alátámasztására, valamint eljárás e rugórendszer előállítására Lukács Ákos rugótechnikus, Budapest A bejelentés napja: 1956. augusztus 30. A találmány egymással összefüggő rugókból álló rendszer, amely előnyösen használható ott, ahol lemezeket vagy más felületeket kell rugalmasan alá­támasztani. Alkalmazhatjuk a találmányt pl. me­chanikai célokra, gépek vagy géprészek alátámasz­tására, továbbá kerékpárnyergek vagy más ülőfe­lületek megtámasztására, stb. Felületek alátámasztására ismeretesek a külön­álló egyes rugókból álló rendszerek. Ezeknek hátrá­nyai többek között: külön kapcsolószervek révén, vagy rugóvégek megfelelő kialakításával, kellett az egyes rugókat összekötni, vagypedig minden egyes rugónak támasztóházat kellett készíteni, ami ösz­szetartásukat biztosítsa, emellett költséges, továbbá az egyes rugók összetartása bizonytalan, a rend­szer laza. Javított ezeken a hátrányokon az egy szálból ké­szült kettős rugók rendszere, melynél két-két rugót egyetlen szálból készítettek és ezek alkotó drótjait visszahajtva a két rugTJ egymással párhuzamosan állott. Ez a módszer azonban legfeljebb csak — mondjuk — felére csökkentette a hátrányokat, azokat nem küszöbölte ki. j • További .fejlődést jelentett sok (kettőnél több) rugónak egyetlen szálból történt előállítása és ezek meneteinek, valamint a belőlük képzett soroknak mind hosszúsági, mind szélességi irányban történő egymásba fonása, miáltal csökkent az előállítás költsége és növekedett az összetartás szorossága. Hátrányai azonban: az eljárás megkívánja, hogy sog rugót képező egyetlen szálat csévére csavarják és ennek segítségével, kézzel fonják egymásba a rugók meneteit. Mivel a csévén a rugók előre ki nem számítható módon deformálódnak, több anyagot kell felcsévélni, mint amennyi a rugók képzéséhez felhasználásra kerül. Ezért az eljárás anyagpazar­lással jár. A deformálódás emellett súlyosabb for­mában is jelentkezik, éspedig abban, hogy a cséve belsejére került rugórész, a csévéről való lebocsáj­tása után, szűkebb és alacsonyabb, mint a külsejére került rész. llymódon a nyert rugók nem egyformák, sem méretben sem keménységben. Utóbbi annál jelentősebb hátrány, mivel a rugók keménysége át­mérőjükkel fordított arányban négyzetesen nő. Durvább célokra az ilyen rugórendszer utólagos, kézi úton történő, munkatöbbletét igénylő és pon­tatlan egyenkénti visszaformálás esetén még hasz­nálható, de egyenletes műszaki tulajdonságokkal rendelkező rugórendszer így nem volt képezhető, magasabb műszaki igényeknek nem felelt meg. Ezért ennek az ismert eljárásnak a használhatósági területe korlátozott és általában csak kárpitos cé­lokra használják. A felhasználási terület korlátozottsága más szem­pontból is fennáll: a cséve, valamint a csévét a szomszédos rugómeneteken átvezető emberi kéz nagysága meghatározza a készítendő rugók mére­teinek határát. Ez okból pl. a finom-mechanikában, sőt a mechanikában általában, ez a rugórendszer nem volt használható. További hátránya, hogy csak hengeres rugóknál használható és emellett az elő­állítás körülményes ée viszonylag drága. A fenti ismert rendszerekkel szemben a találmány szerinti rendszer nemcsak a felsorolt hátrányok hiánytalan kiküszöbölésével ér el jelentős műszaki haladást, de emellett még további előnyei: a csévére csavarás és a cséve okozta valamennyi hátrány el­maradájsa, anyagmegtakarítás, műszakilag egyen­letes rugózat, könnyű és olcsó előállítás, úgyszólván tetszés szerinti kicsinységű vagy nagyságú rugók alkalmazhatósága új területeken (pl. mechanikában) való alkalmazhatóság, kúpos vagy diabolóalakú rugóknál is használható volta, a kézi munka csök­kenthetősége, több művelet egyszerre való elvégzé­sének lehetősége, stb. A találmány szerinti rugórendszer előnyös kivi­telénél párhuzamos tengelyű vagy kismértékben ferde, hengeres vagy más alakú oly spirálrugókból áll, melyek egymás melletti sorokban helyezkednek el és e rendszer rugói, vagy a rugók egy része, de kettőnél több, egyetlen folyamatos szálból úgy van­nak tekercselve, hogy egy-egy sorban a rugók egy­másba fonódnak, az egymás melletti sorok rugói azonban nem fonódnak egymásba' és a rugókat alkotó huzal az egyes soroknál^a rugórendszer egyik oldalán az egyik, másik oldalán a másik szomszédos sorral olyképp létesít kapcsolatot, hogy e kapcsola­tok a sorok irányában tekintve egyvonalban fek­szenek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom