141998. lajstromszámú szabadalom • Textilszövet és eljárás előállítására

Megjelent 1953. évi május hó 1-én. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.998. SZÁM. 86. c. és 8. k. OSZTÁLY. - BO-226. ALAPSZÁM. Textilszövet és eljárás előállítására. Tootal Broadhurst Lee Company Limited, Manchester, Lancashire, Anglia. A bejelentés napja: 1951. február 13. A találmány oly textilszövet, amely regenerált cellulózából van, vagy ilyen cellulózát tartalmaz. A találmány tárgya részben vagy egészben re­generált cellulózából készült oly szövet, amelynek javított tulajdonságai vannak, valamint oly eljárás, amellyel részben vagy egészben regenerált cellu­lózaanyagú ilyen szövetek előállíthatók. A talál­mány elsősorban részben vagy egészben regenerált cellulózából álló oly szövet, amely a szokásos nedves tisztításnak alávetve ezután lényegében gyűrődés nélkül szárad meg, úgy hogy az mosás után nem szorul vasalásra. Ismeretes, hogy cellulózarostokból, például gya­potból készült szövet gyűrődéssel -szemben igen érzékeny, úgy hogy a normális viselésben kapott ráncok önmaguktól nem simulnak ki, míg bizo­nyos fajta természetes rostokból, például gyapjú­ból készült szöveteknek, bár viselés közben bizo­nyos mértékben hajlamosak a gyűrődésre, nagymér­tékben megvan az a tulajdonságuk, hogy hordás után önmaguktól kisimulnak. Körülbelül 25 évvel ezelőtt vált ismeretessé oly eljárás, amellyel cellu­lózaaTtyagú szöveteket kezelve, azok hordás közben ugyan gyűrődtek, azonban hordás után pihentetve a ráncok bizonyos mértékben elsimultak. Ez a tu­lajdonság az úgynevezett gyürésállóság. Részben vagy egészben cellulózarostokból készült szöveteket előállításukkor hőkezeléssel keményített mestersé­ges gyantával kezeltek, hogy azokat gyűrésállóvá tegyék. Bár ezt az eljárást kész szöveteken alkal­mazták, azzal már maguk a fonalak, sőt e fonalak készítéséhez használt rostok is gyürésállókká tehe­tők, amely fonalakat utólag szövött vagy kötött áru 'előállításához használnak. Ez az eljárás külö­nösen előnyösen használható regenerált cellulózából készült szövetek előállításához. Ez az úgynevezett gyűrésállóvá tevő eljárás, amely igen értékes abból a szempontból, hogy azzal saövetek gyapjúszövetekhez annyiban tehetők ha­sonlóvá, hogy azok kezelés után száraz, illetőleg légszáraz állapotban bizonyos mértékben kisimul­nak, ;j[iem ad oly szöveteket, amelyek mosás után ne szorulnának vasalásra. Ennek oka, hogy az ilyen sziwetnek vagy egyáltalán nincs vagy csak igen kis hajlamossága van arra, hogy a hordás folya­mán feetetícezett ráncok elsimuljanak és a mosás után keletkezett ráncokat száradás után is megtart­ják. A fentemlített, a gyűrésállóságot fokozó eljá­rás tehát a szövetet nedves állapotban történő gyű­réssel szemben bizonyos mértékben ellenállóvá te­szi ugyan, azonban az még mindig hajlamos marad arra, hogy ilyen ráncokat megtartson. Ennek következtében az említett módon gyűrés­állóvá tett szövet mosás után a végleges szárítás alkalmával vasalásra szorul, hogy abból a hordás közben és a mosás folyamán keletkezett ráncokat eltávolítsuk; e vasalásra még a gyapjúból készült szöveteknél is szükség van, bár ezek nagy mérték­ben hajlamosak arra, hogy száraz állapotban kisi­muljanak. A szövetnek ezt az ismert gyűrésálló tulajdonságát az alábbiakban száraz állapotban való gyürésállóságnak nevezzük. Úgy találtuk, hogy re­generált cellulózából oly szövet Hlítható elő, amely egyrészt vízbe merítve a száraz állapotban szerzett ráncokat önként elveti, tehát magától kisimul, más­részt nem kap új ráncokat, ha azt a víz alá merí­tett állapotban gyűrjük, például a szokásos nedves tisztításnak vetjük alá. E tulajdonságok közül a kö­vetkezőkben az elsőt önkisimulásnak, a másodikat nedves gyürésállóságnak nevezzük. Az önkisimuló képesség és a nedves gyürés­állóság tulajdonságaival rendelkező regenerált cel­lulózából készült szövetek még mindig ráncosodnak, ha azokat száraz állapotban gyűrjük és e ráncokat mindaddig1 megtartják, amíg a szöveteket nem mossuk. Azonban úgy találtuk, hogy az ilyen szöve­tek száraz állapotban is gyűrésállóvá tehetők, anél­kül, hogy az önkisimUlás és a nedves gyürésállóság tulajdonságait elveszítenek, ha azokat a fent­említett ismert, gyűrésállóvá tevő eljárásnak is alá­vetjük. A találmány tehát lehetővé teszi, hogy oly szö­veteket állítsunk elő, melyek egészben vagy részben regenerált cellulózából vannak és amelyek defor­máló behatás nélküli mosásnak" és szárításnak alá­vetve gyűrődéstől, ráncoktól oly mértékben mente­sek, hogy azokból készült ruházati cikkek még mint felső ruha is hordhatók, anélkül, hogy azokat va­salni kellene. Oly szövetek, amelyeket a találmány szerinti eljárással nedves állapotbán gyűrésállóvá tettünk, nem gyűrődnek, ha azokat mosás folya­mán víz alatt tartjuk és akkor sem, ha azokból a víz egy részét eltávolítjuk. Ezért az ilyen szövetek mángorolhatok és azokból ilymódon a víz nagyobbik

Next

/
Oldalképek
Tartalom