141987. lajstromszámú szabadalom • Gáztöltésű izzólámpa
•ässj^r**^'" •*• %• ;••"••' •'•;•:- .."•' •> "-.••''"••••• Megjelent 1053. évi május hó 1-éii. ORSZÁGOS TALÁLMÁNYI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 141.987. SZÁM. 21. f. 31-44. OSZTÁLY. — S-20758. ALAPSZÁM. Gáztöltésű izzólámpa. Egyesült Izzólámpa és Villamossági rt. Újpest, mint dr. Selényi Pál fizikus, egyet. m. tanár, Budapest, jogutódja. A bejelentés napja: 1948. április 29. A találmány gáztöltésű izzólámpa, különösen vetítőkészülékek részére, amelynek egy vagy több átlátszó ablakkal ellátott, fémből való burája van, s amelyet az jellemez, hogy t a bura, az ablak, ill. ablakok és az árambevezetők légzáró forrasztással, illetve/ésv hegesztéssel egyetlen szerkezeti egységgé vannak egyesítve. Ismeretes, hogy a gáztöltésű izzólámpák élettartama annál hosszabb, illetve hatásfokuk annál jobib, minél nagyotbjb a lámpában a gáztöltés sűrűsége. Töltőgáz gyanánt tehát célszerű lehetőleg nagy fajlagos sűrűségű gázt használni, illetve a töltőgázt kívánatos lehetőleg nagy nyomással tölteni a buráiba. Általánosan ismeretes, hogy az első eljárás, nevezetesen az argonnak a nagyobb atomsúlyú kryptonnal való helyettesítése milyen műszaki előnyökkel járt; ennek következtében a.kryptontöltésű lámpák ma már nagy elterjedésnek örvendenek. Ismeretesek olyan javaslatok, illetve 'törekvések is, amelyek az izzólámpák további tökéletesítését a töltőgáz nyomásának növelésével kívánják elérni. Jóllehet az e téren szerzett tapasztalatok az elv helyességét kétségtelenül beigazolták, mégis az ilyen nagynyomású lámpák gyakorlatba vételének és elterjedésének két akadálya is van: veszélyességük és nagy előállítási költségük. Ezek a lámpák ugyanis az említett javaslatok szerint üvegből vagy kvarcüvegből készítendők és szobahőmérsékleten 2—15 légköri nyomással töltendőik meg, amely nyomás a lámpa üzeme alatt még kb. a kétszeresére növekszik. Megfelelő kialakítással és méretezéasejl, gtmidos gyártással és ejflenőrzéssel a lámpa felrobbanásának veszélye kéltségtelenül a legkisebb mértékre csökkenthető ugyan, de teljesen aligha szüntethető meg, s ez a körülmény, továbbá a túlnagy előállítási költség e nagynyomású lámpák gyakorlajtbtavételének komoly akadálya. Találmányunk azon a felismerésen alapszik, hogy ezek a hátrányok, illetve nehézségek elkerülhetők, ha a lámpa buráját nem üvegből vagy kvarcüveg' bői, hanem a-fém-rádiócsövek gyártásánál már kialakult eljárással, egészbenvéve fémből készítjük s csupán a fény kilépésére szolgáló egy vagy több ablakot készítjük üvegből, vagy más, alkalmas átlátszó anyagból és ezeket, valamint az árambeve"íetőket is a burával légzáró módon, fém-üveg forrasztással egyesítjük. Megemlítjük, hogy átlátszó ablakkal ellátott, fémburájú gáztöltésű izzólámpa a szabadalmi irodalomból már ismeretes. A szóbanforgó találmány azonban az izzószál gyors és egyszerű kicserélhetőségét célozza s ezért olyan kivitelt javasollt és ír le, amelynek szerkezeti részei könnyen és ismételten szétszedhetők, holott a találmányunk szerinti lámpának éppen az a jellemzője, hogy összes alkatrészei farraszftással és/illetve hegesztéssel egyszersmindenkorra egyesítve vannak és a gázzal megtöltött, kész lámpa ugyancsak légmentesen le van forrasztva. Természetesen az ablakon vagy ablakokon át az izzószál egész fényáramámak csupán törtrésze juthat ki, azonban például a vetítőkészülékekben alkalmazott támpák fényáramának amúgy is csupán egy bizonyos, irányított részét lehet hasznosítani. Ez esetben tehát iaz említett korlátozás semmiféle hátránnyal nem jár, másrészt pedig magát az ablakot készíthetjük olyan vastagra, hogy törési veszélyről szó sem lehet, illetve a zár)t vetítőkészülékben elhelyezett lámpa esetleges törése úgysem jár semmiféle veszélyes következménnyel. A következőkben találmányunkat a mellékelt 1., 2., 3., 4. és 5. ábrára való hivatkozással részletesebben kívánjuk ismertetni. Ezek közül az 1. és 2. ábra a találmány szerinti lámpa példaképem kiviteli alakjának vázlatos oldal- és elölnézete, illetve keresztmetszete, míg a 3., 4. és 5. ábra egy-egy további, tökéletesített kiviteli alakot tüntet fel. Miként az 1. és 2. ábra mutatja, a lámpa eredetileg a szokásos két részből áll: az —1— burából és a —2— talpiból; mindkettő fémből van és a bura ablaknyiiásába a —7— ablak, amely üvegből, kvarcüvegből vagy átlátszó műanyagból is lehet, légzáró „fém-üveg1 ", illetve „..fém-műanyiag;" forrasztással van beillesztve. A talpba az —5— árambevezetők (elektródák) a —4— üveggyöngyök közvetítésével vannak ugyancsak légzáróan beforrasztva; ia —6- -a tekercsjüákú izzótest. A felszerelt talpat a burával a —3— perem mentén forrasztással vagy hegesztéssel egyesítjük, a lámpát a- szokásos módon kiszivattyúzzuk, legalább 2, de célszerűen 5-nél nagyobb légköri nyomású töltőgázzal megtöltjük és a
